Szerintetek egy 3 és fél éves gyereknek kellene tudni locsoló verset mondani? Mondjuk egy két sorosat?

Az unokaöcsém most 2.5 éves, örömmel és lelkesedéssel tanulta a kis versikét.Háromszor vagy négyszer elmondták közösen a papával és az apjával, utána már maga mondta, a Zöld erdőben jártam... verset. :)

De persze nem kötelező minden kisgyereknek verset tanulni.

Jó, aki itt megnyikkant, hogy mi frusztráltak vagyunk és cseszegetjük a kisgyereket, gondolhatod mennyire érdekli őket ki hogy van nevelve nálunk. Ők is felnevelődtek és kész. Gyerekük sincs az tuti.

Gondolod érdekli az ilyen embereket a nemzeti öntudat és a jó magyar hagyományok ápolása, mikor előbb rendelnek egy pizzát, mint hogy megfőzzenek egy jó paprikás krumplit, vagy töltött káposztát? vagy leüljenek ünnepek elött a gyerekekkel foglalkozni, hogy most mit is ünneplünk és hogyan kell?

Ezért van hogy március 15.-én a megkérdezett fiatalok és sajnos felnőtt emberek többségének halvány fingja nem volt mit ünneplünk március 15.-én, és simán összekeverték asszem johny depp arcképét kossuth lajoséval.

És gondolj bele mikor ezek neki állnak ide kommentelni, vagy elmennek szavazni, vagy egyáltalán az ilyen gyereket szül, milyen szellemben neveli azt fel?

azért egy három és fél éves gyereknél nincsen az lekorlátozva, hogy vagy verset tanul, vagy rajzol. akinél le van az elég rossz nevelést kaphat ismét.

Egy három éves gyerek,rajzol, alkot, építget, verset tanulhat, lehet vele kreatív tevékenységeket, önfeljelesztő játékokat játszani. Csak ismétlem, szülő függő.

Nem csak ezt vagy azt.

Ilyenkor még annyira fogékonyak és mindent magukba tudnak szívni. Többek közt a rosszat is. Ezért kell velük foglalkozni.

Kérdező, nyugodtan le lehet pontozni, de itt abszolút nem a versmondásról van szó, igaza van az egyik előttem szólónak. Te ki nem állhatod ezt a kisgyereket, minden kommentedből ez sugárzik. Ez persze a te magánügyed, mi nem ismerjük a kicsit.

Azért hogy a kérdésre is válaszoljak, ELVÁRÁS nem lehet, de természetesen jó ha tud már versikét. Általánosságban nem lehet leszólni egy szülőt szerintem, én ismerek olyan családot, ahol nagyon sokat foglalkoztak a gyerekkel, nem a TV előtt nőtt fel, és 3 éves koráig nem szólalt meg. Már mindenhová hordták, mire nagy nehezen megtört a jég. A kisfiú ügyes értelmes, mostanra teljesen utolérte a korosztályát. Akkor most hanyagok voltak a szülők? Vagy buta volt a kisfiú? Van ilyen. Örülök hogy a kérdező ilyen okos, én folyékonyan olvastam elsős koromra (nagypapám tanított meg), de soha nem jutna eszembe egy 3 és fél évessel (vagy akárkivel) versengeni, ettől én nem voltam okosabb a többinél, csak mivel velünk élt nagypapám, neki volt ideje extra időt ebbe belefektetni. A mai szülők legnagyobb baja, hogy már az egyetemet is eltervezik kedves csemetéjük számára amikor még csak pár éves, és ezer dologra okítják, járatják, ötezer mondókára, de az igazi értékek egyre jobban eltűnnek. És mondhatja bárki hogy nincs igazam - valószínű fogjátok is - de ha szétnézünk, milyenek a mai gyerekek? Pedig járnak edzésre, táncra, különórára, hangszeren tanulnak, csak éppen gyerekkoruk nincs.

Nem értem.Ha nem csíped a gyerek anyját,akkor miért a gyereket kell bántani érte?

Egyébként elég nagy képmutatásnapi szinten találkozni azzal,akit ennyire nem bírunk.De odaállni ,elmondani neki,azt mered,ugye kedves kérdező,csak egy kisgyermeket fikázni...na ennyit rólad...

Egyébként az én fiam három évesen tudott locsólóverset,de a kétszínű embereknek még köszönni se volt hajlandó.

Valami hihetetlen érzéke volt hozzá,kik azok..

Épp az ulyen kedves hagyományok, mint egy húsvéti vers, vagy egy karácsonyi ének, a fa diszitése együtt, a jézuska és a nyuszi várása adja a gyerekkort.

Az hogy a te ismerősöd gyermekének egyéb pszichés okai voltak, hogy ne szólaljon meg az egy teljesen külön, ide nem sorolható eset.

És a versengés amiről te beszélsz nagy valószinűséggel egy olyan összehasonlítás, mint mikor egy kisgyerek írtó rondán beszél a szüleivel és azt mondja magában a felnőtt, hogy amikor én gyerek voltam, olyan maflást kaptam volna anyámtól ha így megszólalnék, nem hogy még simi-simi, majd kinövi.

Ugyanígy van a verssel is, elgondolkodik rajta az ember, hogy én három éves koromban mit tudtam és most ez a kisgyerek vajon miért nem tud semmit, és vajon a szülei miért nem foglalkoznak úgy vele mint ahogyan velem annak idején? ez nem versengés, hanem mély csodálkozás, arra, ahogyan a mai szülők nevelik a gyermeküket.

velem egy idős barátnőm 19 évesen szült. azt gondolta, ha odaadja a gyereknek a pohár tejszinhabot amit kért akkor jó lesz mert csönd lesz, tudja végezni a dolgát, azt gondolta jó lesz ha pasit vált mert jobb lesz a gyereknek, a gyerek ma 8 éves 150 centi és 90 kiló, súlyos pszichikai porblémái vannak, ami a tanulásban is megnyílvánul a sok párcsere miatt és nagyrészt azért is mert nem tud a korabelikkel játszani, mászókázni futkározni, mert a 95 kilójával sajnos neki nagyon nehéz.

És itt sem a gyerek a hibás, hanem az idióta szülő. Majd a gyereknek 18 évesen nem jól mükődik a szive, extra magas lesz a vérnyomása, elzsírosodva az erei. Ugyanúgy fog szerencsétlen enni, mert gyerekkorában is ez volt és azt hiszi ezt majd akkor is úgy kell.

Ennyi múlik rajtunk szülőkön.