Elvárható, hogy megértse egy 12-13 éves kiskamasz, hogy rá már kevesebb pénz jut, mivel kistesvére született?

Érdemes lenne elolvasni ezt a kérdést is.

Itt is extra dolgokkal indult, aztán a végén kiderült, hogy nem csak az extra ruháról és a sminkről van szó, hanem arról is, hogy a 16 éves lány mekkora paraszt amiért nem érti meg, hogy nem lesz pénz továbbtanulásra sem.

Ha a kérdező esetleg visszakukkantana a kérdésére, egy pillanat alatt tisztázhatná a kérdéses dolgokat.

Nem várható el, mert az elsőkék általában agyonkényeztetett kis egoisták.

Ott lett elrontva a dolog, hogy eleve nem minden lehetséges erőforrást kellett volna az elsőre fordítani, hanem egy minimumot (vagy ha tudják a szülők, hogy több gyerek lesz, akkor az osztott összeget). Akkor valószínűleg nem lenne kiírva a kérdés, mivel az az összeg sem csorbulna, amit a "nagy" továbbra is kap.

Persze ezt szülőként baromira nehéz lenne véghezvinni, mert hát minden szülő szeretné a legtöbbet adni a gyerekének.

De - elnézve itten egyes válaszokat -, szerintem "kifizetődő" lenne a dolog.

Attól, mert szerintem nem a gyerek dolga eldönteni, hogy legyen-e testvére (egyszerűen faj, hogy mennyire félre értelmezik az egyenjogúságot, szerintem szörnyű teher olyan dolgokban döntési felelősséget rakni a gyerekekre, amihez nem érettek), még nem mondtam, hogy a nagyobbiknak kuss a neve, azt sem, hogy a kicsinek kiskiralynak kell lennie. Megdöbbentően nem megy az értelmező olvasás. Amúgy érdekelne, melyik valaszolo hany gyerekes családból jon, ő hanyadik, es hogy hany éves.

Ja, es fontos: az egyenjogúság nem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanaz a dolga, felelőssége, joga. Mint egy munkahelyen sem, ahol attol nem tartok valakit kevésbé fontos embernek, mert nem főnök. De mas a dolguk, felelősségük.

67-es, állj már le. Azt, hogy én a rendelkezésemre álló jövedelmemből hány gyereket akarok eltartani, ill. mekkora hányadát kívánom gyereknevelésre fordítani, kizárólag két ember döntése: a páromé és az enyém. Ennek semmi köze az általad olyannyira gyűlölt rendpárti-tekintélyelvű akármihez, ne keverd ide a politikai kínjaidat. Ha van havi másfél-kétmillióm, de ebből a felét jótékonysági célra, kutyamenhelyre vagy a saját könyveim kiadására fordítom, a többi egy részét félreteszem magamnak öreg napjaimra, a maradékból pedig eltartok és kitaníttatok 3 gyereket átlagos szinten, abba sem a gyerek, sem senki más nem szólhat bele és nem tehet szemrehányást. Akkor sem, ha sose megyünk Balira nyaralni, "csak" a horvát vagy az olasz tengerpartra, esetleg a Balatonra, holott akár meg is tehetnénk. Én se pofázok bele abba, hogy majd ő a saját keresetét hogyan osztja be, és hány gyereket nevel belőle, ha nevel egyáltalán.

A gyereknek joga van ahhoz, hogy érzelmi és anyagi biztonságban nőjön fel. Normál esetben egyiket sem sérti az, ha tesói születnek. Amúgy pedig a szülő felelős a gyerekért, nem fordítva, és ez nem véletlenül van így.