Tényleg olyan szörnyű, hogy minél messzebb akarok költözni a családomtól?
Nem olyan rossz velük a kapcsolatom, csak túlságosan beleszólnak az életembe, még úgy is, hogy külön lakom tőlük. És nem csak a szüleim, a nagyszüleim, még a nagynénémék is mindenről tudni akarnak. Elvárnák, hogy heti többször meglátogassam őket, minden nap telefonáljak, és a hétvégén legalább egy napot velük töltsek. Nem értik meg, hogy munka mellett semmire sincs időm, a hétvégémet pedig inkább a barátaimmal tölteném, na meg azzal, hogy a házimunkával és a nyelvtanulással felhozzam magam. El sem tudom képzelni, ha lenne párom is, akkor hogy képzelnék ezt a dolgot. Gondolom akkor mindkettőnknek náluk kellene ülnünk állandóan. Ráadásul folyton kéretlen tanácsokat adnak a munkámmal, a csekkekel, a házimunkával, és kb mindennel kapcsolatban.
Már nagyon elegem van ebből, sokszor gondoltam már korábban is arra, hogy elköltözöm a városból. Most még egy munkalehetőseg is adódott, úgyhogy úgy néz ki hamarosan megyek Pestre. De a szüleimnek persze nem tetszik a dolog, folyton azt mondogatják, meg fogom még ezt bánni, hogy ilyen messze kerülök a családtól (hozzáteszem, kocsival másfél óra az út). Azt persze nem tudják, hogy pont előlük menekülök el.
Tényleg olyan irreális dolog, hogy saját életet szeretnék 24 évesen? Tényleg önző és hálátlan vagyok?
24/l
válasza:Nem vagy az. Én 15 éves korom óta nem nagyon vagyok otthon, akkor kerültem kollégiumba. De már akkor sem telefonálgattam minden nap haza, volt egy szobatársam, akit minden nap hívtak a szülei, de nem igazán értettem mit tudnak egy másnak mondani napi szinten.
Most már albérletben vagyok, kb havonta 1-2szer megyek haza. Te döntöd el, hogy milyen gyakran akarod látogatni őket, nem ők.
válasza:"Tényleg önző és hálátlan vagyok?"
Dehogy vagy. Neked van igazad.
válasza: válasza:Egyet értek a hámassal! Az ilyet csírájában el kell fojtani... költözz el, onnantól nem is kell hetente menni, naponta telefonálni, stb.
Nem érsz rá, kész.
válasza:Akkor te meg mondd azt, hogy te ilyen vagy, fogadjanak el így.
A sértődés a részükről egyértelmű érzelmi manipuláció. Ne dőlj be ennek. Úgy reagálj, mintha egy gyerek hisztizne, vagyis sehogy. Ignorálás. Ha kérdeznek a munkádról, röviden válaszolj valamit aztán válts témát, stb.
válasza:Az ilyen családdal nem lehet megértetni szavakkal, mert ők nem olyanok, mint azok, akik természetesnek veszik, hogy ha a gyerek felnő, akkor elengedik a kezét.
Nem vagy rossz, kérdező, neked van igazad.
válasza:Ajjaj... csak másfél óra az út? Ha megtudják, kevés lesz az!
A viccet félretéve... hadd sértődjenek! Ha dolgod van, hát dolgod van (a pihenés is egy DOLOG!).
Vagy megértik, vagy még annyit sem kell velük foglalkozni, amennyit azért rájuk szánnál.
válasza:Nem szörnyű, de ne legyenek illúzióid, ha csak elköltözöl, semmi nem fog változni.
A napi telefonálgatás marad. Telefonálni bárhonnan lehet.
Egyszerűen csak elvárják majd, hogy a teljes hétvégét náluk töltsd.
A megoldás az, hogy megbeszéled velük a dolgot és megérteted a te szempontjaid. Egyébként ez a helyzet felnőtt, érett módon történő kezelése. A menekülés nem az, és nem is megoldás.
Persze ettől még elköltözhetsz, de előbb vagy utóbb akkor is le kell focizni velük a dolgot.
válasza:"Nem akarom teljesen megszakítani velük a kapcsolatot, de azt se akarom, hogy ha majd nekem lesznek gyerekeim, velük is ezt csinálják. Ha távolabb lennék tőlük, talán egy kicsit lenyugodnának ők is, és belátnák, hogy nem állok mindig a rendelkezésükre."
Valószínűleg kevés a fiatal a családban (nincsenek gyerekeik?) rád tekintenek örökösként.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!