Nem vagyok depressziós, de minél előbb meg akarok halni. Nem akarok családot se semmit, max 35 evet akarok elni de inkább kevesebbet. Ez mennyire normális? Ez nem csak igy most jott, hanem mar kiskorom ota is nagyon régóta.17/l

Hogy lenne már ez normális?

Fordulj az iskolapszichológushoz mihamarabb.

Hát ti hogy egymásra találtatok??

Drágám! Nem az élettel vam a baj, hanem azzal ahogy hozzáállsz. Ez neked is szól 9-es. Ha mindennap ezzel a tudattal kelsz fel, akkor persze, hogy úgy fogod megélni az összes másodpercet, mint egy rémálom! Ha adnál egy kis esélyt az életnek belátnád, hogy az nem csak fekete és fehér! Nem csak jó és nem csak rossz. Mindenkinek van jobb és kevésbbé jó napja is. Mégis mindenki felkel reggel, és elindul a dolgára. Miért? Mert mindenki keres és talál magának valamilyen célt. Mert törődik a családjával, szüleivel, barátaival. Mert (sajnálom a kifejezést) nem önzőek. Gondolnak arra, hogy esetleg a saját élete boldoggát tesz egy másik embert.

Hallottad már azt a kifejezést, hogy "Minnél többet adsz, annál többet kapsz"? Bogaram, ha te úgy érzed nincs értelme az életnek mert mondjuk "szívás" vagy értelmetlen, akkor ott vagy az a probléma, hogy nem adsz bele eleget, vagy nem őszintén adod. Ha reggelente próbálnád mellőzni ezeket a negatív, depressziós gondolatokat (mert ez igenis depresszió valamilyen szinten) és igyekeznél minnél pozitívabban indítani a napod, egyrészt rájönnél, tőled is nagyban függ milyen napod lesz, mit engedsz be, mit zársz ki vagy minek adsz teret, és arra is rájönnél, hogy milyen értelmetlen volt mindaz a pesszimista gondolkodás, amire a kamaszkorod nagy részét pazaroltad, mert igenis lehet jobban is élni. Erre példa mind a minimum 6 milliárd ember a földön.

Remélem Kincsem, jobbalra fordul majd a dolgod, és megtanulsz a képébe nevetni a reggelnek!

Üdv!

Amúgy ha valami bajod van egyrészt azokkal amiket a válaszban leírtam vagy kérdésed van ezzel kapcsolatban, nyudotan írj!