Ez normális vagy bolond vagyok/depressziós? Agyamra ment
az egyedüllét? 19/L
Figyelt kérdés
Csak a saját kis képzelet világomban élek, egyfolytában fantáziálok, kitalálok magamnak életeket, történeteket, szerelmeket, barátságokat, stb. és annyira beleélem magam, hogy már-már olyan érzésem van néha, hogy valósak. Eltaszítottam magamtól mindenkit, és legszívesebben csak álmodoznék egyfolytában, pedig nem volt soha unalmas az életem... 2 éve szingli vagyok, de 13 éves korom óta 1 hónapnál soha nem voltam tovább egyedül, lehetséges, hogy ez ment az agyamra... néha elgondolkodok, hogy normális-e, amit csinálok, vagy más tinik is beleesnek-e egy ilyen korszakba. Tök jól meg vagyok így, de ha ez káros lehet a későbbiekre nézve, akkor szeretnék változtatni. Érdemes orvoshoz fordulnom vagy ez természetes?
2014. febr. 25. 21:42
1/7 anonim válasza:
szerintem később még roszabb lehet,ha nagyon elmélyülszaz álmodozásban........próbálj meg valós életszerű dolgok után érdeklődni,ha elkel menned dolgozni,akkor mi lesz? ott nem lehet álmodozni zagyvaságokról.
2014. febr. 25. 21:47
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 anonim válasza:
1-esel egyetértek, de én javasolnék pszichológust... ha ennyire beleéled magad a végén kényszeres hazudozóvá is válhatsz hisz ezeket úgy meséled el majd mintha megtörténtek volna, meg egyáltalán... ez nem jó... való életben élj, ne álomvilágban... 19 évesen már nem vagy tini hogy ilyen szinten fantáziálgass...
2014. febr. 25. 21:51
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 anonim válasza:
igen,pszihológust elfelejettem írni...pl menj el közösségekbe,és ne árbándozz nem létező dolgokról,tényleg 11-12 éves korig még érthető,bár a mai "lányok" már sminkelik magukat :D
2014. febr. 25. 22:30
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
14/F vagyok. Nekem is van egy képzelt világom, de valamilyen szinten van egy kapcsolatom a külvilággal. Én is rettentően egyedül vagyok, illetve voltam. Talán ez állhat a háttérben.
2014. febr. 25. 23:07
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 A kérdező kommentje:
Már dolgozok, arra viszont nincs hatással. Ugyanúgy elvégzem amit kell, max néha belegondolok, hogy jó lenne inkább kényelmesebb munkát találni, de hát ilyenre ki nem gondol néha?:D Szóval spec. erre nem hatott még. bár kitudja mi lehet még... Köszönöm az eddigi válaszokat.
2014. febr. 26. 09:46
6/7 anonim válasza:
Szerintem ez normális.
Viszont nyilván egészséges egy jól működő párkapcsolat.
Én a másik nemet képviselem, de bevallom erre nem igazán van tippem. Én pl. munka mellett tanulok, gyakorlatilag minden nap (úgymond életvitelszerűen, versenysportszerűen) edzem, és fogalmam sincs hol lehet nőkkel találkozni munkahelyen, villamoson/metrón és edzésen kívül :D
Nem mondom hogy nekem is agyamra menne az egyedüllét, de hosszabb szingliség után tényleg kezdem átérezni még én is, hogy férfi és nő összetartozik.
Na de ha például a hozzád hasonló lányok befelé fordulnak, akkor aztán végképp nehéz ismerkedni, azt hiszem :D
2014. febr. 26. 09:53
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
Nem a szingliség miatt van ez nálad szerintem. Most perpillanat én is egyedülálló vagyok, de amíg komoly párkapcsolatban éltem, akkor is sokszor elképzeltem magam egy más világban, más szerepben.
Tény, hogy mentális beteg vagyok (nem "bolond") és a jelenlegi életem egyáltalán nem vidám és boldog. Talán így próbálok meg elmenekülni és "jól érezni magam". Nem tudom. De nem a szingliség az oka, az tuti.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: