Az normális, hogy valaki a keresztnevén szólítja a szüleit?

Az elozo vagyok, mondjuk igy jobban belegondolva mi verekedni is szoktunk (viccbol) meg csak ugy elmegyunk egymas mellett es hasonvagjuk egymast, szoval megsem vagyok annyira biztos benne, hogy normalisak vagyunk.

Szia! Én régen, még úgy 5 éves korom körül anyát a keresztnevén szólítottam. Szerinte ez aranyos volt, és nem bánná, ha most is így szólítanám. Szerintem szokás kérdése. Hiszen csak azt kérdőjelezed meg, amihez te nem szoktál hozzá, tőled idegen. Ha megpróbálod elfogadni, akkor máris másképp tekintesz erre a helyzetre. Egyébként ne hidd, hogy ez azt jelenti, hogy a szeretet híján van, ha így szólítod a szüleidet, mert sokan ezt ennek tudják be. :)

Van 2 ismerősöm akik testvérek és az anyjukat mind a ketten a keresztnevén szólítják mert amikor kicsik voltak akkor hallották a többiektől hogy a keresztnevén szólítják az anyjukat és ők is így szólították, az anyjuk meg rájuk hagyta.

Szerintem az anyu, meg az apu maradjon meg anyunak, és apunak. Bár nekem a fiam mikor kicsi volt, a nagypaáját hivta egy ideig apunak, mert mindenki úgy hivta, én is és azt hitte talán ,hogy őt neki is igy kell hivni. A páromnak nagyon rosszul esett (ez természetes) Igy elmentünk nyáron egy hosszabb nyaralásra, (csak mi 3-an) és mire hazajöttünk, ő volt az apu. :)) Azóta nem volt ilyen "baki" megszólitás terén.