Mennyibe került a válásotok?

Ha megegyeztek, akkor fölösleges ügyvédet fogadni.

Az egész annyiban került, amennyi a válókerestre az illeték volt. Viszont sem a vagyon megosztásával, sem a gyerekelhelyezéssel, sem a gyerektartással nem volt semmi vita, mindenben megegyeztünk, a bíróság csak határozatba foglalta.

2012-ben 30 eFt volt az illeték, a keresetet önállóan írtam meg, felperes voltam, de a válás és annak anyagi/jogi/vagyoni/gyermekelhelyezési következményei közös megegyezés volt.

A keresetlevelemhez ezt a közösen aláírt, tanúk aláírásával is ellátott egyezséget csatoltam, mely a vagyonmegosztást is tartalmazta (nyilvánvaló, egyértelmű 1/1 tulajdonú vagyontárgyak és házassági szerződés is volt), sőt közös kiskorú gyermekünk is van, akinek az elhelyezésével, láthatásával, tartásdíjával kapcsolatban is már előzetes megállapodásra jutottunk, így adtam be a keresetet felperesként.

Összesen két tárgyalás volt, gyakorlatilag a beadott egyezség pontjait tárgyalta a bíró- azt vizsgálta, hogy ez a törvényeknek és valóban mindkettőnk akaratának megfelel-e, majd 30 nap múlva volt még egy kör, amely helyben hagyta az előzőeket.

Ott lemondtunk helyben a fellebbezésről és jogerős lett.

Érdemes tehát a feleknek előzetesen egy értelmes és törvényes megállapodást kötni- akkor nem kerül szinte semmibe.

Keresetlevél minták vannak fent a neten, ha bizonytalan vagy, akkor a benyújtás előtt érdemes a bírósági ún. panasznapi ügyintézésen (heti általában 1*, nézd meg a bíróság.hu-n a lakhelyed szerintinél pontosan mikor tartják!) az ottani jogvégzett szakemberekkel átnézetni, akkor lehet időt megspórolni azzal, hogy nem hívnak fel hiánypótlásra.

Ami még nálunk költségként felmerült:

- egy ingatlan vonatkozásában friss (30 napnál nem régebbi) tulajdoni lap költsége 6.600 Ft (személyesen kb. 1 óra ügyintézés a földhivatalban)

- közös gyermekünk eredeti születési anyakönyvi kivonata (nekünk nem adták vissza) 2.200 Ft (nem volt felesleges példányunk)- ugyancsak 1 óra ügyintézés a születés helye szerinti önkormányzat anyakönyvi hivatalában

(ha nincs meg a házassági anyakönyvitek valamiért, az is 2.200 Ft- nekünk megvolt, ezt az anyakönyvit viszont visszaadták).

5. válaszoló vagyok.

Ez, amit a tételes vagyonleltárról írtál ebben a formában nem kötelező és irracionális.

Nálunk sem volt ilyen.

Pl. a házasságunk alatt az én ingatlanomban laktunk, de természetesen az együtt töltött évek alatt volt értéknövelő beruházás is (arról volt megegyezés már akkor, hogy milyen értékű, milyen forrásból, milyen megoszlásban) és egy közös háztartás normális kellékei- a mosógéptől a HD tévén át a riasztóig stb.

Mi ebben nem csatoltunk tételes listát, hanem a megállapodásban benne volt, hogy a lakás teljes berendezése és használati tárgyai (azok is amiket a házasság fennállása alatt a vagyonközösség alatt szereztünk) az én tulajdonomba kerül, a volt férjemnek pedig X Ft-ot fizetek "megváltásként". Ha nem kell a pénz (nálunk sem volt tétel tényleg), akkor is érdemes kikötni, mert akkor ezzel nem kell leltárazgatni és közös megegyezés, pont.

Nálunk külön gépjárművek voltak, de pl. akkor lehet az, hogy a közös autó feléért a másik fél lemond a közös háztartás berendezési tárgyainak feléről és megállapítják, hogy ezek egyforma értéket (leírni, hogy X Ft) képviselnek, melyet mindketten elfogadnak.

A bíróság akkor mérlegelget, ha nincs megegyezés vagy ha a megállapodás nyilvánvalóan egyoldalú/hátrányos egyik félnek vagy simán törvényellenes.

...előző még mindig: eszembe jutott, hogy mi a keresetlevélbe bele is írtuk, hogy a közösen szerzett dolgokról már döntöttünk, megállapotunk, az közös megállapodás alapján kinek a birtokába került és már a "megváltásként" ellenértékként adott készpénz is átadásra került a másik félnek.

Egy kérdése nem volt a bírónak, csak az, hogy ez valóban megtörtént-e és egyezik-e az akaratunkkal.

(nem kell bankszámlakivonatot sem vinni arról pl. hogy te átutaltál x összeget a fél állólámpádért, ez röhejes :)