18 éve meghalt apám. Akkor 14 éves voltam. Nem ismertem, mert mikor egész pici voltam még, különváltak édesanyámtól. Amúgy élletársi kapcsolatban voltak. Egy rokonát se ismerem apámnak?

Csak két dologból indultam ki.

1. A családban volt erre példa. Mármint hogy valaki kimaradt. Konkrétan az apja haláláról még csak nem is értesítették. Véletlenül tudta meg. Ott pótleltárt kellett felvenni, amikor kiderült, de nem telt el ennyi idő, csak néhány hónap. És részleteket sem tudok sajnos.

2. Amikor a szüleim meghaltak, nekem kellett a leltárhoz megneveznem az egyenesági hozzátartozókat. Ha hivatalból kérnék le az adatokat, erre nem lenne szükség. Ráadásul, ha jól tudom, ilyen nyilvántartás nincs is!

Tehát ha valaki meghal, nem tudják az örökösök családfáját lekérni, ez bemondásra megy. És ha valaki kifelejtődik, és nem tesz semmit, az kb. így járt...

Csak a lista alapján, illetve ha valaki kifogást emel, higy kifelejtették, akkor tudják megvizsgálni a jogosultságot.

Akik ezt írták, ugye nem gondolják komolyan, hogy az állam pénzt, időt és energiát fektet az örökösök felkutatásába?

Az épp aktuális házastárstól, ismert gyerektől, szülőtől - többnyire aki intézi a temetést - bekérik a várható örökösök listáját, majd a személyes megjelenéskor ezt pontosítják, és nyilatkoznak, hogy tudomásuk szerint nincs más élő leszármazott, aki örökös lehetne.

Sajnos egy későbbi feleség/gyerek ezt meg is teheti, mert soha senki nem fogja már bebizonyítani, hogy ők tudtak-e a korábban született gyerekről. Akkor még nem volt internet meg facebook, az elhunyt már nem tud nyilatkozni, és a 2. feleség mondhatja azt, hogy fogalma sem volt arról, hogy a férjének va egy előző házasságból született gyereke.

A kérdező édesanyja pedig azért nem tett semmit, mert talán nem voltak rászorulva anyagilag az örökségre, és nem akarta feltépni a régi sebeket, nem akart egy 14 éves gyereket kitenni a jogi procedúrának, az új család mocskolódásának.