Ti elfogadnátok egy ekkora "ajándékot"?

Ha 80-100 ezer forint két főre, akkor az már bőven jó lenne, ha 30-at bele tudnál adni. Ajánld fel! Lehet, hogy örülnek neki, lehet hogy élből elutasítják...

Én anno Görögországba mentem a párom családjával. 45 ezer volt az én részem, a párom semmiképpen nem akart elmenni nélkülem, én viszont akkor éppen nem tudtam volna ezt kifizetni. Végül mivel a páromnak állták a költségeit, így az én részem felét a párom fizette, a másik felét én. Az apartmanos házikosztos kajákba meg alap volt, hogy engem is bevesznek külön költség nélkül. Kint mindent magunknak fizettünk és az út is buszos volt, így gyakorlatilag ami plusz költséget jelentettem volna, azt álltuk a párommal.

Nem volt korrekt a párodtól, hogy a családját válaszút elé állította.

A szülők szerettek volna egy családi nyaralást a három gyerekükkel. (Amelyik gyerek meg tudja oldani gondolom vihette a párját). De ezek nem kis költségek. Nem lett volna szabad megjegyezni, hogy csak akkor megy, ha Te is. Ezt esetleg mondhatta volna akkor, ha Ő fizeti!!!

Szerintem ne menj el! A szülők nyilván már nem fognak visszakozni, szerencsétlenek ki fogják fizetni, ha mész, találj ki valamilyen indokot, és hagyd, hogy úgy nyaraljanak ahogy tervezték, ne ahogy a nem odafigyelő fiú akarja!

"Párom mondtam hogy ő csak úgy akar menni ha én is mehetek velük"

Hát ez gusztustalan, egy felnőtt, huszonéves embertől, de tőled is az lenne, ha elfogadnád. Ez így nem ajándék, hanem kizsarolt alamizsna. Nagyon nem mindegy.

Nálunk volt hasonló, én elmentem a párom szüleivel, nem kellett semmit fizetnem, belépőket, kaját sem. De cserébe az én szüleim is elhívták a páromat a családi nyaralásra külföldre, és neki sem került semmibe az egész. De ez nálunk úgy működött, hogy a szüleink összeültek, és megbeszélték a részleteket. Nem mi mondtuk, hogy csak akkor megyünk, ha a másik is jöhet.

A te helyzetedben nem mennék. Már eddig is vittek mindenhova. Arról nem írták, hogy a te családod is viszi-e a barátodat valahova. Mert így elég egyoldalúnak tűnik a dolog.

Voltam ilyen helyzetben. Akkor 5 éve voltunk együtt a párommal. Mikor egyik alkalommal felajánlották a szülei, hogy menjünk el 14 napra Görögországba. Akkor 21 évesen diákmunkára jártam, hogy az albérletemet tudjam fizetni. Mondtam neki, hogy én nem tudok részt venni ilyen eseményeken mert nekem nincs rá pénzem. Mondták, hogy nekem semmibe nem kerülnek, mert családtagként kezelnek stb. Elfogadtam, elmentünk, jól éreztük magunkat. Haza jöttünk 3 hónapig voltunk még együtt mert kiderült, hogy megcsalt. Szakítottunk, elmentem hozzájuk mert még egy pár cuccom ott volt, az anyjától amit kaptam azt nem tettem zsebre. Én voltam aki csak kihasználta a fiát, arra jók voltak, hogy engem nyaraltassanak, egy pénzéhes kis k**va voltam. Mikor össze jöttem a jelenlegi párommal, ott is volt hasonló helyzet csak belföldön egy hosszú hétvége. Ő is mondta, hogy ha én nem megyek akkor ő sem. Mondtam, hogy akkor itthon maradsz mert én nem megyek. Megtanultam, hogy addig nyújtózkodok ameddig a takaróm ér.

Jelen helyzetben biztos nem fogadnám el.

Az alapján mérlegelnék, mennyire tehetős a család. Ha úgymond egyértelmű, jogy nem vágja őket földhöz plusz 100ezer, én rábólintanék. Amúgy is szeretem kiélvezni az ingyen dolgokat, ha éreznék is némi lelkifurdalást, a repülőn elmúlna. :-D

4 év amúgy már elég szép idő.

Talán még annyit megtennék a saját lelki békémért, hogy megpróbálnám az út legalább felét összekuporgatni.