Szerintetek elmondjam a tesómnak, hogy a párja mit csinált?

Bár nincs testvérem, de elárulva érezném magam, ha egy közeli családtagom (akivel jó viszonyban vagyok) ilyen jellegű dolgot eltitkolna előlem. Előbb-utóbb ezek a dolgok kiderülnek, és ha csak az egészségügyi oldalát nézem, én sem szeretném, ha mindenféle betegséget hazahozna a párom.

Először a pasit "kérném" meg, hogy valljon be mindent a testvérednek, majd ha nem teszi, szólnék neki.

Én szólnék, de fordított esetben is, ha a testvérem tud valamit akkor mondja el. Mert én nem tudnék olyan "férfival" együtt lenni aki megcsalt rádásul terhesen..

Inkább nevelem egyedül a gyereket, minthogy hazugságra épüljön az élete.

Ha te úgy látod jónak szólj neki.

Alapból azt mondanám, hogy igen, mindenképpen el kell mondani, én tudni akarnám.

Itt most két dolog nehezíti az egészet.

1. A tesód terhes. Egy ekkora felindulás árthat a babának, nehogy a hirtelen stressztől korábban szülessen, vagy bármi ilyensmi. Ez alapból is nagy megrázkódtatás, de egy kismamának még sokkal nagyobb.

2. "Egyenlőre még az apasági nyilatkozatot sem készítették el. "

És ha elmondod a tesódnak, ő meg első indulatában kipenderíti a pasit, akkor lehet, hogy el sem fogják készíteni. És akkor lehet majd járni a bíróságra, hogy megállapítsák az apaság tényét, hogy apuci hajlandó legyen gyerektartást fizetni...stb.

Persze lehet, hogy ő egy rendes ember, és ragaszkodik a gyerekéhez, de ezt ugye most még nem tudhatjuk.

Az okos dolog az lenne, ha először szorgalmaznád a tesódnál, hogy minél előbb menjenek már be azért a papírért, mert nem mindegyik baba várja meg a 9 hónapot.

Aztán elkezdenék puhatolózni, elmesélném, hogy egyik ismerősömmel az történt, hogy....

CSak hogy lássam, ő "más helyében" mit reagálna, szerinte mi lenne a helyes. Ha úgy érzem, hogy nem ártok vele a terhességének, és ő is tudni szeretné ilyen helyzetben, akkor elmesélném. De csak ha 1000%-ig biztos vagyok benne, hogy igazam van.

Mindenképp hozd tudtára valahogy, ha BIZTOS vagy benne. Még ha nem is lenne jó kapcsolatom a testvéreimmel és úgy nem mondanák el, úgy is nagyon kibuknék, pláne ha (ahogy te írtad) jóban lennénk.

Szerintem is az a köztes megoldás lenne a legjobb, hogy szépen szólsz élete párjának, hogy na most akkor vagy elmeséli neki, hogy mi történt, vagy te mondod meg neki.

Szerintem első lépésben vedd rá, hogy csináltassa meg az apaságit, majd ha már kész, megmondanám a pasasnak, hogy álljon oda a testvérem elé és beszéljék meg a dolgot. Én magam nem mondanám el. Egyébként voltam ilyesmi helyzetben az egyik legjobb barátommal, akit a nő csalt meg. Mondjuk ott nem volt terhesség, de végül én nem mondtam el a dolgot, viszont megmondtam a nőnek, hogyha ő nem mondja el, akkor majd én. Hát nem hatotta meg, de tudtam, hogy annyira fájna a srácnak ha megtudná... és amúgy is elég rossz volt a kapcsolat és tényleg fél éven belül szétmentek, így tárgytalanná vált.

sajnos nem tudod megjósolni előre a reakcióját, így jobb tényleg ha nem te mondod el.