Ez normális gondolkodás?

Miért ne lenne normális? Mindenkinek az egyéni döntése, hogy vállal-e gyereket, és ha igen, hogyan és kivel.

Én inkább azt a gondolkodást nem értem, amely szerint egy nőtől elsődleges elvárás, hogy gyerekpárti legyen.

A "normális gondolkodás" elég szubjektív fogalom, mindenki mást tart annak. Akkor meg hogyan lehetne eldönteni, hogy kinek van igaza?

Én személyszerint elítélem az abortuszt, de ha védekezés mellett becsúszna egy baba, valószínűleg örökbe adnám, de az is lehet hogy elvetetném. Remélem soha nem kerülök ilyen helyzetbe, szörnyű lehet.

Majd a távoli jövőben is csak egy gyereket szeretnék, de előbb mindenképpen önmagamat akarom megvalósítani. És persze az sem mindegy, hogy milyen anyagi körülmények közé születik a gyerkőc.

Részben igen: "Úgy gondolja, hogy talán egyszer szül annak a férfinak akit szeret." Ez eddig oké, eddig lehet felelősségteljesnek mondani.

"De ha esetleg védekezés mellett terhes lenne, nem vállalná." Na itt nem lehet felelősségteljesnek mondani. Aki dugni tud, azt tudja vállalni a következményeket is. Felnőtt embernek az a dolga, hogy nem bújik ki a felelősség alól. Mindig jön a lepontozás, mert sokan azt mondják felelőtlenség vállalni gyereket, szerintem meg az felelőtlenség, ha az ember a könnyebb utat választja, mert a felnevelés az amihez kell a felelősségtudat. Sajnos a mai világban kevesekben van meg.

"de ha védekezés mellett becsúszna egy baba, valószínűleg örökbe adnám"

Ez még mindig jobb, mint megölni. Sokan vágynak gyerekre, akiknek nem lehet, ők is jól járnak és egy ártatlan embertől sem veszik el az életet (lehet vitatkozni, de Czeizel prof is megmondta, hogy a magzat is ember).

Értem a gondolatmenetedet, kedves előző, és részben igazad is van. De teszem azt, hogy valaki munkanélküli, az anyjával él, még önmagát sem tudja ellátni, nemhogy egy gyereket, akkor nem biztos hogy az a felelősségteljes megoldás, ha a semmiből próbál felnevelni egy gyereket, aki így nyilván nem kapja meg azt, amire szüksége lenne.

És sajnos nagyon sok szülő van, aki alkalmatlan erre a feladatra, ha az anyagiakat biztosítják is, de törődést és érzelmi támogatást egyáltalán nem kap a gyerek.

Persze nem az abortusz a megoldás, de jobb ha tisztában vagyunk a korlátainkkal és nem teszünk tönkre még egy életet a sajátunk mellett.

Nem hiszem, hogy bárkinek joga lenne mások gondolkozásáról, életéről ítélkezni vagy dönteni, amíg az a sajátját nem befolyásolja. Ha a szóban forgó nő (most) így gondolja, ez teljesen a magánügye.

Az abortuszt én sem gondolom a legjobb családtervezési eszköznek, ha van bármilyen más megoldás (akár az örökbeadás), amit érzelmileg is fel tud az illető vállalni, inkább azt preferálnám. Szerintem ilyen korban kevesen tudják teljesen higgadtan, mindenféle lelki sérülés nélkül meghozni ezt a döntést, bármelyik opciót is választják. Az tény, hogy jobb a gyereknek teljes családban felnőni, viszont a mai viszonyok között, a rengeteg válást látva ez egyre kevesebbnek adatik meg - ha így nézzük, szinte semmivel nem nagyobb felelőtlenség akár egyedül is bevállalni a nevelését, ha a körülmények adottak, mint párkapcsolatban szülni.

De ez az egész csakis annak a bizonyos nőnek a szuverén döntése.