Jogosan akadtam ki a férjemre, mert nem tud elszámolni a pénzzel?

És nem érezte magát sz*rul, hogy anyukádéktól kellett pénzt kérned? Ez azért elég gáz....

---

Ma legalább megtanultam, hogy a baba szappan mindenre jó! Te jó ég... Mi van, ha kérdező lányának a feneke csak pl. a liberót bírja el? Mi van akkor, ha érzékeny a bőre és marhára nem mindegy, milyen olcsó dolgokat ken rá? Nekem mondjuk nem kellett így beosztanom, de a lányom feneke anno csak a liberótól nem csattant ki, a gyógyszertári kencéktől kicsattant (igen, van ilyen) és a Babé termékektől meg nem. Csak érzékeltetni akartam a példámmal, hogy lehet, másnak a baba szappan meg minden gazdaságos kence jó, de mi van ha a másik gyerek bőre meg nem viseli el?

"Egy hónapba 25-30 ezer megy el összesen. Nem gondolom, hogy ez vészesen sok. Nem a legszarabb termékeket veszem meg, ezeket bírja a bőre. "

Ne bassz már fel légyszíves, ahhoz, hogy 30.000 költsetek pelenkára napi 10x kellene cserélned, amennyiben pampersszel számolunk. Ne hazudj már a képünkbe, a legtöbb embernek van itt gyereke, és tudjuk nagyon jól, hogy ez irreális.

A pasik nem veszik észre, hogy huss eltűnt a fizetésük fele a semmire. Nálunk még nincs baba, idén végzek az egyetemen, de már együtt lakunk, suli mellett dolgozom, de csak részidőben, így 40-50 ezer a bevételem. Ebből fizetem a kaját, a háztartás minden költségét és marad saját szórakozásra illetve a sulival kapcsolatos költségekre. Nos párom 3-szor annyit keres, mint én. Ő fizeti a rezsit, bérletit és egyéb saját költségeit (bérlet, telefonszámla), ezek után kellene 30-40 ezernek maradnia nála "zsebpénznek". Nem marad. Sokszor mínuszba megy hónap végére és nem tudja megmondani hogy. Aztán elkezdtem vele felíratni a napi költségeit ilyen okostelefonos appba (Koin). A telefon mindig a kezében van, fél másodperc bepötyögni. Nos kiderült a turpisság. A mindennap 1 csoki esetleg üdítő, hétvégére tippmix (kistétes, 200-500 forint), heti 1-szer gyorsétteremből simán összejön... én meg, hogy az asztalra kaját tudjak rakni, amit ő visz ebédre én max a maradékot eszem, azért szombatonként, régebben vasárnap is dolgoztam a hétköznapi 6 órák mellé (éljen a vasárnapi zárvatartás... -.-), szóval leültünk ezt átbeszélni mielőtt asztalt borítottam, hogy nem erről volt szó. A csokiról nem tud lemondani, nem is kérem, de felfogta, hogy ne darabonként vegye mindennnap hanem hónap elején elmegyünk metróba és kap egy egész kartonnal, aztán mindennap csomagolok neki. (ezt ő fizeti) Így most már 20-30 ezer marad a zsebében hónapvégére. Pedig kb ugyanúgy "él", mint eddig csak ésszerűbben költ/költünk. Mert ő nem tud vásárolni. Tipikusan az a pasi, hogyha azt mondják neki, hogy pl kell vaj, az első szimpatikus csomagolásút leveszi, nem nézi az árát, a kilós árát, semmit. Aztán csodálkozik, hogy mi került olyan sokba.

Nem lehet, hogy a férjeddel is ilyen probléma van? És egyébként veszélyes az egész fizetést magával hurcolnia.. Elhagyja, ellopják a tárcáját és ott lesztek a szarban. Mi is felvesszük az összes pénzünket hónap elején (miután a számláról utalandó dolgokat kifizettük), de itthon borítékokban szét van osztva, hogy mi mire kell, és a maradékot hetekre szétszedjük és megy a pénzes kulcsos ládába. Vasárnap este pedig kivesszük az új hétre valót vagy ha sürgős kiadás van a sürgős borítékból. (ha abban marad hónap végén átkerül a heti borítékba és kevesebb pénzt veszünk le annyival a számláról, és az a pénz megy át a megtakarítási számlára) Mondjuk nekem párom elég gyorsan leszokott a minden pénz nála részről, mikor a munkahelyén lopták meg. Nem az egész tárcáját vitték el csak a fele fizetését belőle és sose derült ki, hogy kicsoda, pedig nem volt felelőtlen, csak a hátizsákjában tárolta és kiugrott mosdóba mellőle..