Kire hallgassak? A Férjemre vagy magamra?
Tegnap történt az eset a munkahelyemen.
Azzal kezdeném, hogy egy kis nyomdában dolgozom. 5 évvel ezelőtt léptem be, azóta becsületesen dolgozom ott. Annak ellenére, hogy hülyének néznek. Az első évben amikor mindenki kapott kisebb-nagyobb jutalmat (akkor még adott a főnök) én nem kaptam. Kérdésemre azt válaszolta, hogy azért nem, mert nem fejlődöm. Megsértődtem, mert én vagyok a 3 ember közül az egyik aki minden géphez ért, akihez mindig mennek segítségért. De nem hisztiztem, dolgoztam tovább. Következő évben sem kaptam, sőt a harmadik évben sem. Harmadik évben arra hivatkozott, hogy azért nem kaptam, mert munkahelyi balesetem volt, eltört a lábam, és hiányoztam egész évben 8 hetet. Ezt nem fogadtam el válasznak, szóvá is tettem, hogy mások több hetet hiányoztak, erre jött a válasz: Bár sokat fejlődtél, de több idő kell neked egy munkához mint másnak..Mondom, igen, mert én állítom be mindenki gépét, ha elromlik valami, engem hívnak, hogy segítsek.. (azt elfelejtettem megírni, hogy a másik 2 lány aki szintén minden géphez értett kiléptek, így egyedül maradtam a tudásommal)
Így úgy döntöttem, hogy ezentúl senkinek nem segítek, oldja meg a problémát a főnök, és a csoportvezető. Oda is mentem mindenkihez, elmondtam, hogy nem személyes ügy, de tőlem ne várjanak többé segítséget. Ha be kell állítani a gépet, ha elromlik szóljatok Vilinek, vagy a csoportvezetőnek.
Persze ez se volt jó.. Mi az, hogy nem megyek oda, és csinálom meg más helyet?? Nem mentem, Sőt úgy döntöttem, hogy kilépek. (kaptam egy munkaajánlatot, amit elfogadtam)
Így tegnap beadtam a felmondásomat. Tegnap délelőtt a főnök habzó szájjal jött le, és úgy ordított velem, hogy azt hittem ott helyben keresztbe nyel. Őrjöngött, és mindennek elhordott, hogy mit képzelek én, hogy cserben hagyom már ideje, mert nem segítek, és így sok munka nem ment ki időben, most meg dobhat vissza egy csomó melót, mert olyan munkát vállalt amit csak én tudnék megcsinálni (mert én értek a géphez, volt annyi eszük, hogy senkit nem tanítottak be rá) Úgy ordított, hogy minden gép leállt, és mindenki minket bámult. Na nekem sem kellett több. Kikértem magamnak azt, hogy ordibál, és azt meg főleg hogy mindennek elhordott. de csak szidott tovább, hogy nem enged el, mert nem hagyhatom cserben őt.. Ott előttem darabokra tépte a felmondásomat, és paprika vörösen kiabált tovább.Elegem lett, elborult az én agyam is. Rákiabáltam, hogy vagy lejjebb veszi a hangerőt, vagy leöntöm vízzel. Még hangosabb lett, így mérgemben kikaptam az egyik gépmester kezéből a vödör vizet (amit éppen vitt volna a helyére de megállt mellettünk, a kiabálás miatt) Én kikaptam a vödör vizet és simán leöntöttem a főnökömet, majd félre löktem, persze kiabáltam én is, hogy a felmondási papírommal akár a seggét is kitörölheti, én akkor sem dolgozom itt többé. Majd odaszóltam a csoportvezetőmnek, hogy "na én most lelépek." Hazamentem.
Ma reggel elmentem orvoshoz, és kiírattam magam táppénzre.
11 órakor hívott a csoportvezetőm, hogy holnap menjek dolgozni, és a főnök bocsánatot akar kérni, de ideges volt. Én erre azt mondtam,hogy akkor kérjen ő bocsánatot, és ne üzengessen. Nincs miről beszélni.
1 órával később újra telefonált, hogy a főnök üzeni, hogy beszéljük meg, akár fizetés emelést is adna ( azt elfelejtettem megírni, hogy a tegnapi veszekedésnél felhánytorgattam neki a "nem fejlődök eléggé" szövegét is)
A férjem szerint ne lépjek ki, hanem kérjek több fizetést, mert szerinte innentől kezdve megbecsült dolgozó leszek. Én szerintem meg nem így lesz, hanem még jobban kihasznál, és ha már nem lesz szüksége a tudásomra, munkámra, ki fog rúgni..
Ezért azt mondtam a férjemnek, hogy holnap bemegyek, és pofátlanul azt fogom mondani, hogy
"oké, maradok, ha most rögtön írunk egy új szerződést 500 ezer forintos netto bérről" (tudom, hogy ez képtelenség, de miért ne mondjam ezt?)
Férjem szerint csak gonoszkodok, mert ezt a főnök nem fogja megadni..Ne csináljam...
Így estefelé, kezdem magam idegesíteni a holnapi nap miatt. Soha nem mentem el így egy cégtől sem, soha nem voltam bunkó vagy pofátlan..de valamiért úgy érzem, most annak kell lennem.
Szerintetek? Megérdemelné, hogy egy kicsit pofátlankodjak vele?? Vagy inkább hallgassak a férjemre, és menjek vissza dolgozni??
41/N
Pofátlan nem lennék.Bemennék és hallgatagon meghallgatnám a javaslatát.és eldönteném,hogy az jó nekem,vagy nem. Ha maradok,akkor nem kell magamra haragítani senkit,ha meg megyek,akkor minek? Nem tudhatod,mit hoz az élet,és nem fogsz még oda visszamenni.
Higgadj le ,és csak okosan.beszéljen a főnök és nem Te.
A helyedben nem maradnék, mert NEM leszel megbecsültebb, mint eddig, söt ebböl a fönök azt fogja levonni tanulságnak, hogy úgysem gondolod komolyan.
A gonoszkodásnak sincs értelme, mert ilyen fizetést nem is tudna adni, ezért eleve nem tud megtartani.
Van új helyed, menj oda, lépj túl ezen az egész ügyön, mindenféle visszakozás meg játszma nélkül.
Semmiképpen nem maradnék, és nem is egyezkednék a főnökkel még gonoszkodásból sem, mert lehet most azt mondja, hogy OK, annyit kapsz amennyit kérsz, aztán 2 hét múlva kirúg, és akkor már fújhatod az új helyedet is.
Szerintem akkor cseszel ki vele a legjobban, ha otthagyod a fenébe főni a saját levébe, tehetetlenségébe. Úgyis csak érdekből akarja visszapuncsolni magát, hogy ne ússzanak a megrendelései, aztán úgyis beléd rúgna. Addigra meg már nem lenne másik helyed.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!