Megtartanátok így a gyermeket?

Mindenképpen tarts meg a kisbabádat.

Egy gyermek mindig áldás, Ő nem tehet erről a z egészről.

"Kicsit több, a kérdező jogosult diplomás gyedre.

Az nettó ~50 + csp + adókedvezmény"

Magyarországon erre nem alapoz senki sem akinek van egy csöppnyi esze.

Ilyen helyzetben csak akkor tartanám meg a babát, ha teljes szívemmel biztos lennék benne, hogy akarom őt. Az anyagi dolgok leküzdhetők, hamarosan te is végzel, dolgozni fogsz. A jövőbeli elképzelések különbözősége problémás, de ha szívből szeretnéd a gyereket, akkor is örömmel nevelnéd, ha az apjával szétmennétek. Tanulni is lehet később, akár munka és gyerek mellett is, csak akarat kérdése.

Viszont ha csak a párod kedvéért szülsz, a legkisebb problémánál is ez fog eszedbe jutni. Úgy tekintesz a gyerekre, mint hátráltató tényezőre, a lelked mélyén haragudni fogsz rá, különösen, ha szétmentek a pároddal. Ez pedig benne van a pakliban, ha ennyire különböznek a terveitek.

Gyereket nem szabad fél szívvel, "hátha jó lesz" felkiáltással szülni.

"Magyarországon erre nem alapoz senki sem akinek van egy csöppnyi esze."

A nem alapoz (= tervezetten erre nem szül) és a között, hogy ha becsúszik, akkor nagyon jól jön ennyi is (duplája a gyesnek), nagy különbség van.

Itt egyelőre szerintem még gondolkodási fázis van és nem pottyant még ki a gyerek, szóval akkor még egyszer.

Aki állami, adófizető segítségnyújtásra alapozva akar Magyarországon gyereket vállalni annak a Merényiben a helye.

Persze, éljenek ők is az adófizeték pénzéből? Na nem.

Én nem tartanám meg a gyereket, tovább tanulnék, és ha jobban állok, akkor vállalnék.

NE tarsd meg, ha szíved szerint nem akarod!!!!!!!! Arról nem is beszélve, hogy az anyagi körülményeid sem megfelelőek. A párod helyzetére sem alapozhatsz.

A gyereket teljes szívedből kell szeretni, ha felmerül benned, hogy nem tartanád meg, akkor ne tartsd meg, az lesz a helyes döntés. A megérzésed nem hazudik.