Egy egyetemista milyen szinten várhatja el a szüleitől, hogy tanulmányai során anyagilag támogassák őt?

Jogilag nagykorú gyermek anyagi támogatására nem kötelezett a szülő. (Hacsak nem leszázalékolt gyerekről van szó.)

De úgy gondolom; egy rendes szülő, Aki szereti a gyerekét, megteszi; ha saját anyagi helyzete ezt lehetővé teszi.

Azt; hogy a Te szüleidnek milyen az anyagi helyzete, és milyen a viszonyotok; Te tudod. Ennek tükrében tudnék csak személyre szóló tanácsot adni.

Kérdező, akkor beszéljetek.

Nehéz néha, de meg kell tenni.

Tedd meg az első lépést.

nem kötelező tanulni ha nem bírod sőt....

a szüleidnek meg végkép nem kötelező olyat támogatni aki felnöt ember létére nem tudja fen tartani magát

24# látom te se jártál még az egyetem közelében se... ami nem gond, de akkor ne ítélkezz. a kérdező egyetem mellett is össze tud szedni egy minimálbér nagyságú fizetést.. ez egyáltalán nem azt mutatja, hogy életképtelen lenne a felnőtt világban..

én is egyetemre járok, és szinte minden nap reggeltől este 7-8ig órám van.. persze vannak lyukas órák is elvetve. ha bejár valaki minden órára akkor kb esélytelen hogy hetkoznapokon komolyabb munkát vallaljon, ne csak rész munkaidőst. egy hónapban meg ugye 8 hétvégi nap van, akkor szoktam (én) melót vállalni. de nem jön belőle össze sok pénz, pedig fizikai munka, nem csak a lábamat logatom.. aki hétköznap is el tud menni dolgozni és mellette levizsgazik, annak respect...

levelező tagozaton nyilván másabb, ott az a lényeg, hogy dolgozz mellette, csak heti 1-2nap kell bejarni.

de nappalin pont lexarjak ha valaki dolgozik, attol még ők leadjak az anyagot.. szóval biztos nehéz dolga van a kerdezonek.

bár az én szüleim se tamogatnak anyagilag, de én otthon élek mert be tudok járni a városba.. szóval mégis támogatnak.

amúgy nálunk 60fos szakon 2 ember dolgozik hétköznapokon is. szóval elég ritka

Nos, abból kiindulba, hogy az az oldalon egy nyikhaj 14 éves is felnőttnek hiszi magát, akkor semmi.

Érdekes, a lázadó tinik csak addig ugrálnak, míg nem nőnek fel, és veszik észre, még képtelenek az önálló életre.

még 15 év múlva is a Mama hotelben sírnak,, de ők aztán tuti. Miben is? a sírásban?

Mert mást nem tudnak, honnan tudnák, mikor a szüleik is annyira seg*gfejek, mint ők.

Még mindig nem derült ki számomra, hogy miért nem segítenek.

Nem mindegy, hogy szórják a pénzt, csak bunkók és nem segítenek. Vagy mondjuk nagyon be kell osztaniuk, hogy ki tudják fizetni a számlákat. Így nehéz eldönteni.

Nyilván ha van rá keret, akkor szerintem az a normális, ha támogatnak. De a semmiből meg nem lehet támogatni és ez teljesen érthető is.

Ha nekem ennyire meg kell fogni a pénzt, akkor az albi szerintem luxus, mehetnél koliba is.

Engem támogattak a szüleim az alapképzés során, mindig annyival amennyivel csak tudtak. Volt, hogy elég volt, volt, hogy nem, de mindent megtettek, hogy megkönnyítsék a mindennapjaimat. Sőt a nagyszüleim is támogattak havi 20 E. Ft-al. Mesteri alatt már dolgoztam, eltartottam magam. Kaját mindig pakolnak ha hazautazunk a szülőkhöz, nagyszülőkhöz.

Ugyanígy a férjemet is támogatták a szülei, ő orvosit végzett, úgyhogy 6 éven keresztül. Nélkülük nem ment volna, délelőtt kórházban volt, du. egyetemen, dolgozni nem tudott volna. Sőt, még most is támogatják, míg munkahelyet kap. Most már ritkábban, de kap pénzt, amennyit tudnak adni.

Szerintem a szülőnek kötelessége lehetősége szerint támogatni a gyerekét. Én biztosan mindent megfogok tenni a gyerekemért, hogy neki könnyebb legyen. Nálunk és a férjem családjában is ez teljesen evidens. Nekem az a furcsa, amelyik családban ez nem így működik. Nem értem mi ez a rideg, távolságtartó magatartás.

(Ha egy kicsi is van, abból a kicsiből is lehet adni...)

25-N