Megőrültem? Elmebeteg lehetek?

Végre akadt egy kis időm:)

Igen, vannak végzettségeim, nem is lenne gond elhelyezkednem, ha más lenne a helyzet.Barátaim stb. is vannak, csak sajnos nincs nagyon lehetőség találkozni, ugyanis gyakorlatilag 24 órában otthon vagyok, csak a legszűkségesebb dolgok elintézésére hagyom el a házat, sajnos az ilyen rövid kimozdulásokkor is keletkeztek már közben otthon váratlan problémák, tehát a szó szoros értelmében 24 órás felügyeletre lenne szűkség, amit én egyedül maximálisan nem tudok megoldani, ugyanis egyszerűen vannak dolgok, amiket otthonról képtelenség intézni (vásárlás, csekkek stb.)Anyagilag nincsenek problémák, átlagos színvonalon élünk, én is kapok ápolási járadékot, igaz ez az összeg viszonylag alacsony, de a hozzátartozóm nyugdíja, az átlaghoz viszonyítva, jó.Ettől függetlenül azért néhány intézmény többmilliós "beugrója" túl sok, így ezek nem jöhetnek szóba, a környékbeli állami intézmények várólistája pedig több évre szól, persze néhány millióval (állítólag)a várólistázás kikerülhető.Másra bízni sajnos nem tudom, még néhány órára, napra sem, minden ismerős/rokon/szomszéd dolgozik, vagy túl idős.A kialakult helyzet nehézségei miatt valóban általában feszült a légkör otthon, sok a konfliktus, amint írtam is, sokszor apróságok miatt is, igaz sokszor én is ingerlékeny vagyok, mert annak ellenére, hogy otthon töltöm a napjaimat, az ápolás ebben az esetben viszonylag sok tennivalóval jár.

Depresszióra már én is gondoltam, viszont amikor a hozzátartozóm kórházba kerül időnként, akkor minden visszakerül a normális kerékvágásba, nincsenek problémák.

A hozzátartozómnak is kellemetlen ez a helyzet, de sajnos valóban eddig nem találtunk semmilyen más lehetőséget, költözni innen nem lehet gyakorlatilag, az ingatlanok errefelé mondhatni eladhatatlanok.

Még egyszer köszönöm a sok kedves és segítő választ, amikor a kérdést kiírtam azt hiszem kicsit összejöttek a dolgok, de már dolgozom azon, hogy hogy lehetne a helyzeten tartósan változtatni.