Csak röviden fogom leírni.Egy beteg hozzátartozómat ápolom néhány éve, huszonéves vagyok.Őszintén szólva attól tartok, hogy a hozzátartozómnak vannak pszichológiai problémái, ezeknek kezelése többször megkezdődött, de mindig abbahagyta, tehát nem változott semmi.Sokszor nehezen kezelhető.Nem látok kilátást arra,hogy ez a helyzet valaha is változna, szerintem egész életemet így fogom tölteni, otthon.A konkrét probléma az, hogy tudom, hogy kezdek becsavarodni.Ma egy konfliktus során(ezek szinte naponta történnek meg)eléggé kiborultam, saját magamat ütöttem szinte szédűlésíg, de hasonló többször volt már.Sokszor apróbb dolgok kapcsán is azonnal teljesen kilátástalannak érzem a helyzetet.Ezek miatt szörnyű bűntudatom van, és hatalmas szégyenérzetem, de elveszítem a kontrollt.Ezek a dolgok mindig saját magam ellen irányulnak, mások irányába föl sem merül bennem.Gyakran jut eszembe az öngyilkosság is.Mondhatni ilyenkor gyűlölöm önmagam.Korábban soha nem jelentett gondot egy nehéz helyzet, és egyébként is mindig sikerül megőriznem a nyugalmam.Tudom, hogy ez nem normális.Lehet ez valami elmebetegségnek, ill. súlyos pszichés zavarnak a jele?Lehet hogy megőrültem/bekattantam?
Tudom, hogy furcsán van megfogalmazva, de kicsit zaklatott vagyok, bocs.
2010. márc. 16. 23:51
2/22 anonim válasza:
Elmehetsz egy pszichiáterhez ha gondolod, de szerintem csak a nyugodt életkörülmények felé kellene tendálnod. Legyen olyan, hogy csak magaddal törődsz, olvasol, főzöl egy finom teát és ábrándozol. Túl stresszes vagy, lazíts!
(aki bekattant, abban ez fel sem merül)
2010. márc. 16. 23:56
Hasznos számodra ez a válasz?
3/22 anonim válasza:
Ha ilyen gondoltaid vannak magadról,az semmikép nem vall tiszta elmére...
2010. márc. 16. 23:57
Hasznos számodra ez a válasz?
4/22 anonim válasza:
Te feláldozod magadat egy emberért, amikor huszonévesen teljesen más lenne a feladatod. Egy ilyen pszichés beteg mellett idővel te is pszichés zavarokkal fogsz küzdeni. Hiszen nem lehet vele normálisan kommunikálni, az élet értelmes dolgairól beszélgetni. Ha nem találsz erre hatható megoldást valóban becsavarodol. A monotonság, felőröl. Változtass amíg nem késő. Fordulj az önkormányzat szociális osztályához,hátha szociális ápolót fog kiküldeni hozzá, aki ellátja a rokonodat, vagy bekerül szociális otthonba. Én nem azt mondom te ne törődjél vele, de látom az írásodból te nagyon túlterhelt vagy lelkileg.
2010. márc. 16. 23:57
Hasznos számodra ez a válasz?
5/22 anonim válasza:
Utolsó válaszadóval értek egyet, ki kell szabadulni néha!
2010. márc. 17. 00:00
Hasznos számodra ez a válasz?
6/22 anonim válasza:
Eutanázia.
Aztán éldd az életed!
2010. márc. 17. 00:02
Hasznos számodra ez a válasz?
7/22 A kérdező kommentje:
A hozzátartozóm depressziós, ez időszakosan jön elő, tehát van amikor nincs gond, egyébként is nem teljesen nem olyan, hogy teljesen el lenne rugaszkodva a valóságtól olyankor, csak nehéz hatni rá...mindegy ez hosszú, a lényeg, hogy nem elmebeteg vagy ilyesmi, inkább úgy mondanám hogy lelkileg zaklatott.Más megoldás, mint a jelenlegi felállás sajnos nem lehetséges, egész napos felügyeletet igényel(testi okokból), a gondozásra intézményben itt sajnos nincs lehetőség. Az utolsó válasz nagyon durva és primitív, nem is minősíteném a továbbiakban, nem vagyok olyan hangulatban, de egyébként lenne néhány szavam hozzá.Ezt a megoldást maximálisan elutasítom, egy érzéketlen, önző, selejtes ember lehetsz, szégyelld magad!
2010. márc. 17. 00:15
8/22 A kérdező kommentje:
*jav:....nem teljesen olyan, hogy el lenne rugaszkodva a valóságtól....
2010. márc. 17. 00:16
9/22 anonim válasza:
Kerese egy orvost és munkát.
Nem tudom a rokonod menyire beteg de létezik házi ápolás.
Minden önkormányzat üzemeltett otthoni ellátást a betegeknek, 1-2 órára egy nővér házhoz megy.
Ez nincs ingyen de van engedmény, érdeklögy a helyi önkormányzat szociális osztályán, egy súlyos betegnek biztositani kell az ellátást.
Öt ellátják te pedig élheted az életed, dolgoz, keres egy párt magadnak, költöz el. Természetes hogy megvisel ha ilyen idősen egy beteget kell ápolnod.
2010. márc. 17. 00:26
Hasznos számodra ez a válasz?
10/22 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat!Sajnos az önkormányzat által biztosított, ill. az egyéb lehetőségeket már mind végigvettük, a jelenlegi megoldás helyett valóban nincs más lehetőség, ezt az orvos is megerősítette.Egyetlen alternatíva a környéken egy abszolút lerobbant , minden szempontból rossz körülményeket nyújtó, ma már első sorban elfekvőként üzemelő intézmény lenne, de ha van rá egy mód, akkor oda nem szeretném tenni, más lehetőség itt tényleg nincsen, már számtalan helyen érdeklődtem, de mindenhol azt mondták, h vagy én csinálom, vagy oda kerülhet csak be.Testi betegségei miatt az ottani körülmények mellett viszont valószínűleg nagyon hamar leépülne.Mindenképp próbálok ebből a szituációból (most már a lehetőleg mihamarabb), bízom is abban, hogy így vagy úgy sikerülni fog, az ilyesfajta magatartásom, amiről írtam, viszont ettől függetlenül aggaszt.Nem ismerek magamra ilyenkor, ill. utána, mondhatni teljesen szürreálisnak érzem ilyenkor a történteket, mivel ez nem (volt) jellemző rám soha.Egyébként már több éve megy most így, eleinte ment, de egyre nehezebb.Még egyszer köszönöm az érdeklődést.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!