Utálom a sógornőm? Segitség, ötletet kérek?

Neked ebbol konkretan mi hatranyod szarmazik?

Gyereket az ember nem a szuleinek es rokonoknak szul, az nem lehet ok feltekenysegre, hogy kevesebbet latogatjak a Ti gyereketeket.

Nem valami eletkepes a sogornod, az teny, de ehhez a dologhoz az anyosodek is kellenek. Amig ok tamogatjak es segitik, nincs mit tenni.

Állítsd le magad, és ne irigykedj.

A sógornöd, attól, hogy van gyereke, még nem kell, hogy kolostorban éljen és ne csináljon semmi mást, mint otthon üljön és besavanyodjon (ahogy te teszed).

Egy TÍZ!!! éves gyerekkel nem kell folyamatosan ott lenni az anyjának és nyugodtan mehet néha szórakozni is.

Sztem ne büntesd a kicsit, nekem is hasonló a sòginőm, ha anyosomék nem nevelték volna a kislányuk helyett, a fiúból kitudja milyen lecsúszott ember válna. Nem mkinek adatik meg a gondoskodó szülő. . Ne légy irigy, hogy többet foglalkoznak az ő gyerekével, hidd el, szinte pótolhatatlan egy normális anyuka, ők csak mindent megtesznek azért, hogy a kicsi rendesen felnőjjön.

Nekem az segít, ha már nagyon kiakadok párom hugára, hogy együtt sopankodunk anyosommal és párommal. Mondjuk nálunk nem adják a lovat sogòrnőm alá. Volt olyan, hogy a 9 éves fia locsolópénzét lenyúlta, év elején nem vett neki tanfelszerelést, vagy olyan is, hogy már kopogó szemmel jött át hozzánk, mert anya nem főzött.. Tényleg nem érdemes vele foglalkozni, úgysem változik meg! Inkább beszéld ki a férjednek a gondolataidat, attól lenyugszol.

Én megértem az érzéseidet. Rossz látni, ha a családon belül nem egyenlő bánásmódban van részünk más rokonokkal szemben. Bár az én családom ebből a szempontból kiegyensúlyozott, nekem is rosszul esne ha pl. anyósom engem és a férjem leszarna, míg a másik oldalon kihajtaná magát.

Dícséretes, hogy belátod hangosan is az irigység érzését. Emiatt ne legyen bűntudatod, emberek millió forgatják magukat titokban az irigységük miatt, kifelé pedig tagadják mindenki előtt, hogy áá, ők soha olyat meg dehogy. Beismerni és látni a hiányosságunkat JÓ! Kevés ember képes rá.

Szerintem az is érthető, hogy robbanni tudnál attól, amiket az anyuka csinál, főleg úgy, hogy a 10 éves kislánya mesél róla. Ha belegondolok, hogy egy kislánynak szembesülnie kell vele, hogy anya bulizni és pasizni jár állandóan, meg lepasszolja a gyereket mindig másra, elszomorodok. Ez nem egészséges dolog.

Sógornőd szerintem egyszerűen még gyerek. Egy saját gyerekhez fel kellene nőni. Ő megoldja a takarítást, a pesztrálkodást, meg a kajáztatást is MÁSHOL és MÁSSAL. Amíg mindig lesznek valakik, akik a keze alá dolgoznak, addig ezt megteheti, bárkit kihasználhat kedvére.

Mindig legyen szemed előtt, hogy az ember visszakap mindent az élettől: jót és rosszat egyaránt. Ennek a viselkedésnek is meglesz a böjtje valamikor, amit sógornőd csinál. Lehet, hogy pont a gyerekében fogja viszontlátni a büntetést, amikor kamaszodni fog (pl: mindig azt látta hogy anya pasizik, bulizik, és ő is elkezdi ezt már akár 14 évesen). Persze nem kívánok ilyet se neki, se senkinek, de a karmát nem lehet kijátszani.

Azt ajánlom, hogy hagyd teljesen figyelmen kívül sógornőd viselkedését. Amikor panaszkodik, akkor tereld el a szót, beszélj másról. Ne vitázz vele, mert családi botrányt fog belőle csinálni. A gyerkőcöt várd és szeresd mindig szeretettel, mintha csak a sajátod lenne. A többit intézi az élet, legyen bármi is az aminek jönnie kell!