Adjam el az otthonom, hogy az unkokák könnyebben induljanak el az életben?
4 lányt neveltünk fel 7 unokám van!
Nem sokat "dolgoztam" életem során,otthont termtettem inkább és neveltem a lányokat,ez tett boldoggá minket,a férjemet és engem is,úgy érzem a lányokat is!
Sose éltünk fényűzésben,de jó dolguk volt,mindent megadtunk nekik,bár hogy lakást,autót vegyünk nekik azt sajnos nem engedhettük meg!
A legfiatalabb lányom 2 éve költözött el,a férjem másfél éve halt meg.
Itt maradtam egyedül ebben a nagy házban.
Szeretek itt élni,ez az otthonom,a mi kis paradicsomunk.
Mindig arról álmodoztam,hogy itt játszanak majd körülöttem az unokák,kiülünk a kertbe összejövünk,itt nyaralnak...
Jól sikerült gyerek mindegyik,helyén az eszük a szívük is,de éreztetik velem,hogy önző dolog ülni egy 45-50 milliós házban nekem egyedül,amikor 2 unokám is most kezdi az egyetemet és lenne lehetőségem segíteni nekik!
És egyszerűen nem megy,hisz itt élek 40 éve,a két kezünkkel építettünk fel mindent,minden emlék ideköt.
A férjemmel úgy szerettük volna,hogy halálunk után a gyerekek közösen öröklik a házat,az egész tanyát,azért,hogy megtartsák és együtt legyenek,legyen hol helyük,lehetőségük egy családnak lenni!
Nem értenek meg.
Azt akarják adjam el,vegyek valami kis házat,kis kerttel lehetőleg a mostani ház árának tizedéért,a többit pedig osszam szét közöttük!
Önző vagyok,hogy nem tudom megtenni?
Adjatok kérlek tanácsot!
Szerintem kicsit bunkóság, hogy ilyet kérnek Tőled. Illetve persze megértem őket is, hiszen a mostani világban a pénz nagyon fontos, és mindig jól jön. Szerintem kicsit etikusabb lett volna, ha megvárják amíg Te magad döntesz a ház és a tanya sorsáról. Nem akarlak megbántani, de csoda, hogy nem a halálodat kívánják. :S
Viszont amennyiben nem tudod kézben tartani a hely sorsát, lehet, hogy célszerűbb lenne eladni. Így ők is megnyugodhatnak, hogy meglett a pénzük. Talán Te is, hogy azért még így is az ő segítségükre vagy.
Mellesleg: nekem is van egy Mamám, mégse kérem meg, hogy adja el a házát, pedig én is most megyek egyetemre!
A másik pedig, hogy nekem nem lesz hol laknom, mert úgyszintén albérletet nem tudnak nekem biztosítani. Kollégista leszek. Először nagyon megijedtem, hogy mi lesz majd velem, de rájöttem, hogy így fogom megtanulni azt, hogyan érjek el valamit saját magamtól, minimális segítséggel.
Lehet, hogy ráférne az unokáidra is! ;)
18 éves fiú.
Jaj,azt hittem anyukám ír..
4 lány gyermek,7 unoka özvegy....
Nos ha nincs szíved eladni akkor azt a gyermekeidnek meg kell értenie.Én megértem Anyut,ez az életük műve a gyerekeken kívül,akik kirepültek,saját életet élnek.Ő mondjuk eladná,mert nehezen tudja fentartani egyedül,de nekünk fájna ha nem lenne már meg a családi fészek,ahol minannyian felnőttünk.A pénz nem számít.Igaz nem is ér ennyit,ha ennyit érne akkor biztosan más lenne nálunk is a leányzó fekvése...
Esetleg az unokák közül valaki nem akarja felvállalni a házat veled együtt?
Nem vagy önző,neked van jogod dönteni ebben a helyzetben.Várj még pár évet azalatt sokminden megváltozhat,és ugye még csak 1,5 éve vagy egyedül,gondolom rettentő öreg még nem vagy,lehet ha letelik a gyász akkor társaságra,emberek közelségére fogsz vágyni.Nem férfitársaságra gondolok,hanem esetleg valamelyik unokád és családjára.Most jó egyedül lenni,de később ez változhat,rosz dolog a magány,tudod....
Lesújtó, hogy ilyet kérnek a gyerekek/unokák! :((
Mi is hasonló szituban vagyunk, eszünkbe sincs a családi birtokot anyuval eladatni!!! Az nekünk a nyugalom szigete. Majd megoldjuk máshogy a gondjainkat.
A lanyoknak megsincs helyen az eszuk es a szivuk, ha ezt kerik Ontol. Talan a Kedves szuloknek kellene megteremteni a lehetoseget arra, hogy a gyermekuk egyetemre mehessen, nem pedig a nagymamanak. Mas, ha a nagyi megteheti. On az egesz eletet abban a hazban elte le, oda koti Ont minden. Ha csak azert adna el, hogy az unokaknak az egyetemet fizesse, akkor szerintem ez nem jo dontes. Mas, ha On eldonti, hogy a haz tul nagy Onnek, mert elobb utobb nehez lesz a fenntartasa, takaritasa, stb. Biztos jo erzes, amikor a csalad osszegyulik a nagyinal, de sajnos az On gyermekeinek az elso dolga az lesz, hogy eladjak az On hazat, amikor On mar nem lesz. Szoval ne erezze magat rosszul azert, mert a sajat maga es ferje altal megteremtett hazban el, a kedves lanyoknak kellene egy kicsit magukba szallni...
(Egy 32 eves, no)
Köszönöm a válaszokat,némiképp megnyugtattak.
Szeretném,ha karakán kis emberkék lennének az unokáimból,akik megállják a helyüket az életben és megdolgoznak mindenükért,hogy igazán becsülhessék azt!
58 éves vagyok,teli élettel,egészséggel.
Édesanyám 82,édesapám 88 éves.a szomszéd faluban élnek és igaz édasapám már nem annyira,de édesanyám fut,mint a nyúl,a mai napig!
Így én se félek,hogy nem bírnám a terheket!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!