Nem engednek felnöni 30 évesen. Mit tegyek?
30 éves lány vagyok,dolgozom,menyasszony. Mégis a környezetem,a páromon kivül úgy kezel,mint 11 éves lennék. Régi barátaim szülei is semmi perc alatt kiordítoznak a lakásból,mint derült égből a villámcsapás,hogy mostmár tessék szépen hazamenni,mert elég volt a látogatásból. És addig állnak fölöttem,míg haza nem megyek. 2 órát engedélyeztek nekünk beszélgetni délután,kettőtől négyig. Barátaim közül egyik se csodálkozik ezen,hanem engedelmeskednek. A szüleink is ismer.ik egymást,és azt mondják,joguk van hozzá,hiszen a szülei. Itt az elmúlt 20 évben semmi sem változott. És ez egyedül engem zavar.
Ha máshol találkozunk,akkor is hívogatják őket haza ordítva,érzelmileg zsarolva ('ennyit nem érdemlünk meg'). És ők mennek.
A páromról is nagy egyetértésben akarnak a mai napig lebeszélni,engem is érzelmileg zsarolva,és tényleg mindenki,a régi barátaim szerint is engedelmeskednem kellene a szüleimnek,és nem tetszik nekik,hagyni a páromat,mert párom még lehet,de szülők szeretete csak egy van. Emiatt az egyikük 30 évesen,a másik kettő 40 évesen van egyedül,és lakik a szülőkkel,mert senki nem volt elég jó.
Csak én érzem bolondokházában magam,vagy ez az általános? Kinek van igaza? Így sosem fogunk felnőni!
válasza:Ahhoz, hogy valaki 30-40 éves korára olyan szinten ne legyen képes, vagy ne akarja elvágni azt a bizonyos köldökzsinórt, hogy túl azon, hogy még egy háztartásban él a szüleivel, azok "hazarendelhetik" bármikor egy találkozóról, felülbírálhatják a párválasztási döntéseit, sőt ők maguk fogalmaznak meg olyan véleményt, hogy egy 30 éves nőnek "engedelmeskednie kellene a szüleinek" ebben a kérdésben is, ahhoz KÉT olyan ember kell, aki nem akarja, hogy az élet természetes rendje szerint megtörténjen ez a pszichés leválás a megfelelő életkorban:
- egy szülő, aki azt akarja, hogy a gyereke ilyen értelemben ne nőjön fel, és amíg ő életben van, az általa neki szánt életet élje
- egy felnőtt ember, aki nem tud vagy nem akar kiállni saját magárért és a saját életét élni végre, így elfogadja, hogy benne ragad ebben az érzelmi játszmában
A barátaid döntését nem tudod meghozni helyettük ebben a kérdésben.
A barátod szüleinek döntését nem tudod meghozni.
A saját szüleidét sem.
Neked egyedül abban van mozgástered, és egyben felelősséged is, hogy a SAJÁTODAT meghozd.
válasza: válasza: válasza:egyetértek mindenkivel!
sajnos ezeket a csatákat a szüleiddel már tizenéve meg kellett volna vívni.
az,hogy ki legyen a párod és kivel barátkozz, az a te döntésed! persze tanácsot adhat bárki,de igazából senkinek nincs hozzá köze.
egyébként konkrétan mi bajuk van a szüleidnek és a barátaidnak a pároddal? ha nincsen semmi elfogadható ok, akkor mérlegelned kéne,hogy kinek van igaza..és ki a fontos..én egy másodpercig nem hallgatnám a zsaroló,lebeszélő monológukat..
egyébként tényleg szerencsés vagy,hogy a párod eltűri azt az ellenszenvet és uszítást amit kapsz ellenne...
a "barátaid" nyilván irigyek, mert többre jutottál eddig. a szüleid meg hihetik azt,hogy a tulajdonuk vagy ..de ez nem így van..legyen szabad akaratod és ÁLLJ KI MAGAD MELLETT!
válasza:Szerintem 30évesen már rég nem lány vagy,hanem felnőtt nő.Tartsd is magad ehhez,ne hagyd magad érzelmileg zsarolni.
Éld a saját felnőtt életed,úgy ahogy akarod,azzal akit választottál.Senkinek semmi beleszólása ebbe.A barátaidat és a szüleiket nem tudod megváltoztatni,nem is fognak megváltozni maguktól sem.Esetleg megpróbálhatnál új társaságba is járni,új barátokat szerezni (a régieket is megtarthatod persze,ha fontosak neked).
válasza:5-ös vagyok!
Szinte mindenki ugyanazt tanácsolja: költözzön külön, és kezdje el élni a saját életét.
Egyetlen dologról nem tudunk, és erről a kérdező sem írt: van-e munkahelye, van-e saját jövedelme, aminek birtokában elkezdheti felépíteni a saját életét???
válasza:"Egyetlen dologról nem tudunk, és erről a kérdező sem írt: van-e munkahelye, van-e saját jövedelme, aminek birtokában elkezdheti felépíteni a saját életét???"
A kérdés kifejtésének az elején írta, hogy:
"30 éves lány vagyok,dolgozom,menyasszony.
válasza:Igen, valóban írta, hogy dolgozik. Annál érthetetlenebb számomra, miért nem áll már ennyi idősen a saját lábára??
Miért nem szakad le az otthoniakról??
Ahogy írta itt valaki, hogy minél messzebb költözni és kialakítani a saját életét!
Köszönöm mindenkinek a válaszokat! Van lakásom,külön élek,amit a mai napig hallgatok a szüleimtől,hogy elhagytam őket,mert erőszakosan költöztem el. Igen,mert azt sem engedték. Főleg anyám ordít,és írt már olyan smst,hogy addig ne merjem keresni,amíg haza nem költözök. Ott meg várna egy kiszemeltjük,aki nekem nem kell,nekem van párom. Ez a másik férfi szeretne is engem,de nekem nem ő kell. Vele ott kéne élnem a szüleimnél,van hely,a pasi is benne lenne,ezért van az,hogy csak én nem akarom,és én akadályozom ezt,pedig szerintük sima ügy lenne. A mostani párom a lábát se teheti be hozzánk.
A barátaim tényleg barátok,közülük az egyik nő,barátnőm. Azt írtam,hogy náluk is ez megy,és kb mindenhol,amerre nézek a környezetemben.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!