Mi erre a megoldás szerintetek? Mert elítélni mindenki nagyon el tud, de ha megkérdezem, hogy akkor mégis mi lenne a megoldás, akkor mindenki csak hápog.
Még egyetemen ismerkedtem meg a férjemmel, azonos anyagi körülményeink voltak. Összeházasodtunk, született 3 gyerekünk, én kerestem egy olyan állást, ami mellett el tudom látni a 3 gyereket, nem szakadok bele, de mégis szeretem. Nem fizet sokat, 170000-et keresek, előléptetésre nincs lehetőség. Mindeközben a férjem karrierje haladt előre, nagyon jó a szakmájában, sokat keres, kicsit több mint a 4-szeresét, mint én. Most már eljutottunk odáig, hogy nem kell nagyon sokat dolgoznia, tudjuk élvezni az életet. Teljesen jól élünk, boldogok vagyunk (nyilván vannak konfliktusok, mint mindenhol, nálunk sem csöpög a rózsaszín cukormáz a falról, de szeretjük egymást).
Viszont én rengeteg megjegyzést kapok, férjem családja, ismerősök, munkatársak szerint is kitartott vagyok, és a férjem pénzén élek jól. Ők aztán nem lennének kitartott naplopók, meg ingyenélők, nem lenne pofájuk külföldön mereszteni a s.ggüket más pénzén.
Lényegében persze igazuk van, a férjem fizetéséből élünk jól, az én fizetésem elmegy a megtakarításokra, meg biztosításokra, és ha külön kasszán élnénk, akkor kb a rezsi, meg az étkezés rám eső részét tudnám kifizetni, másra nem tellene.
De mi a megoldás? Költözzünk egy lyukba, hogy mindent tudjunk felesben fizetni? Ne menjek külföldre a családommal nyaralni, mert nem tudom kifizetni a rám eső részt? Váljak el a férjemtől, és keressek olyat, aki annyit keres mint én, csak hogy elmondhassam, hogy megélek a saját pénzemből? Keressek olyan munkát, ami többet fizet, és hanyagoljam el a 3 gyereket? Nevelje őket más, csak hogy elmondhassam, hogy mindent felesben tudjak fizetni?
Őszintén kérdezem, mi a megoldás szerintetek? Mert azt ezek a jóindulatú károgók persze nem tudják megmondani, csak szajkózzák, hogy ingyenélő, meg eltartott vagyok.
Amúgy nem szoktam ezzel foglalkozni, mi boldogok vagyunk így, megbeszéltük ezt, mielőtt a 3 gyerkőcöt is bevállaltuk, de ma 2 helyről is kaptam beszólást, és kicsit betelt a pohár.
válasza:Fel szoktam tenni ezeket a kérdéseket, és a reakció általában a hebegés-habogás, meg az, hogy nem tudom, de akkor sem lennék kitartott, és kész.
Nekem megfelel így, én elégedett vagyok az életünkkel, szerintem a férjem is. Vállalkozást sem lehet napi 8 órában csinálni, ráadásul szeretem a munkám, csak ez az irigykedés ne lenne. Meg még ha beszélgetnénk erről, de nem, csak oda-oda böknek valami "kedves" beszólást, és ennyi.
Az ember lenyeli 10-szer, lenyeli 20-szor, de azért néha borul az a bili, nekem sem végtelen a türelmem sajnos.
válasza:Akkor lennél kitartott, ha:
a) azt a 170 ezret 100%-ig magadra költenéd el, és semmit se adnál belőle a közös háztartásba és a gyerekekre
b) egyáltalán nem is dolgoznál, és a háztartással se foglalkoznál, hanem bejárónőt fogadnál a férjed pénzéből, miközben te magad egy kiskanalat se mosogatnál el
A megoldás a helyzetedre az, ha elengeded a füled mellett az irigykedő és rosszindulatú emberek megjegyzéseit. Ha úgy teszel, mintha meg se hallottad volna, az sokkal jobban bosszantja az ilyen embereket, mintha nekiállnál vitázni velük.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Értem én, hogy nagyrészt az irigység beszél belőlük, általában tudomást sem veszek róluk, de néha azért be tudok sokallni, nem lehet mindig, minden mellett egy vállrándítással elmenni.
És nem vagyok troll. Attól, hogy nem "világrengető" a problémám, még nem jelenti azt, hogy nem érezhetem problémának.
válasza:„És az a durva, hogy nem kérkedek vele, nem szórom tele a facebookot a nyaralós képeinkkel, nem hordok méregdrága ruhákat, talán az autóm az egyetlen, ami kicsit drágább az átlagosnál.”
Na látod pont ez itt a probléma. Mert ebből látszik, hogy meghúzod magad, hagyod, hogy bármint mondjanak rólad. Persze, lehet olyan felfogással élni, hogy nem érdekel amit a másik mond, de akkor is egy idő után már idegesítő.
Hagytad magad, ennek eredménye, hogy nagyon rád szálltak. Ha tényleg zavar, és le akarod őket állítani, akkor egyet tehetsz: legközelebb amikor előfordul ordítsd le a fejüket. Szitkozódj, kiabálj, küld el őket az anyjuk kínjába. Hidd el, utána egy szót nem mernek szólni neked, mert látni fogják, hogy nem vagy papírból. És ha megsértődnek? Kit érdekel, ők keresték a bajt!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!