Mi erre a megoldás szerintetek? Mert elítélni mindenki nagyon el tud, de ha megkérdezem, hogy akkor mégis mi lenne a megoldás, akkor mindenki csak hápog.
Még egyetemen ismerkedtem meg a férjemmel, azonos anyagi körülményeink voltak. Összeházasodtunk, született 3 gyerekünk, én kerestem egy olyan állást, ami mellett el tudom látni a 3 gyereket, nem szakadok bele, de mégis szeretem. Nem fizet sokat, 170000-et keresek, előléptetésre nincs lehetőség. Mindeközben a férjem karrierje haladt előre, nagyon jó a szakmájában, sokat keres, kicsit több mint a 4-szeresét, mint én. Most már eljutottunk odáig, hogy nem kell nagyon sokat dolgoznia, tudjuk élvezni az életet. Teljesen jól élünk, boldogok vagyunk (nyilván vannak konfliktusok, mint mindenhol, nálunk sem csöpög a rózsaszín cukormáz a falról, de szeretjük egymást).
Viszont én rengeteg megjegyzést kapok, férjem családja, ismerősök, munkatársak szerint is kitartott vagyok, és a férjem pénzén élek jól. Ők aztán nem lennének kitartott naplopók, meg ingyenélők, nem lenne pofájuk külföldön mereszteni a s.ggüket más pénzén.
Lényegében persze igazuk van, a férjem fizetéséből élünk jól, az én fizetésem elmegy a megtakarításokra, meg biztosításokra, és ha külön kasszán élnénk, akkor kb a rezsi, meg az étkezés rám eső részét tudnám kifizetni, másra nem tellene.
De mi a megoldás? Költözzünk egy lyukba, hogy mindent tudjunk felesben fizetni? Ne menjek külföldre a családommal nyaralni, mert nem tudom kifizetni a rám eső részt? Váljak el a férjemtől, és keressek olyat, aki annyit keres mint én, csak hogy elmondhassam, hogy megélek a saját pénzemből? Keressek olyan munkát, ami többet fizet, és hanyagoljam el a 3 gyereket? Nevelje őket más, csak hogy elmondhassam, hogy mindent felesben tudjak fizetni?
Őszintén kérdezem, mi a megoldás szerintetek? Mert azt ezek a jóindulatú károgók persze nem tudják megmondani, csak szajkózzák, hogy ingyenélő, meg eltartott vagyok.
Amúgy nem szoktam ezzel foglalkozni, mi boldogok vagyunk így, megbeszéltük ezt, mielőtt a 3 gyerkőcöt is bevállaltuk, de ma 2 helyről is kaptam beszólást, és kicsit betelt a pohár.
Teljesen feleslegesen pörögsz azon, hogy mások mit mondanak. Max. 10 percet jelentesy nekik az életükből, kit érdekel, ezalatt mit beszélnek?
Egyébként meg a 170 ezres nettó fizetés egy nőnél még így is kiemelkedőnek számít.
Ezek az emberek csak fèltèkenyek.
Mindenki örülne ilyen èletszínvonalnak.
Az esetek nagy részében nem szokott érdekelni, de ma anyósom is odaszúrt egy mondatot, meg az egyik munkatársam is, ráadásul fél órán belül, és kicsit felcsesztem az agyam. Szabin vagyok, úgy látszik jobban ráérek mérgelődni.
tudom, hogy irigyek, de azért iszonyú rosszul esik ám, hogy hiába dolgozom, hiába nevelek 3 gyereket, az nem számít, csak hogy a férjem keresetéből nyaralok, meg élek jól.
És az a durva, hogy nem kérkedek vele, nem szórom tele a facebookot a nyaralós képeinkkel, nem hordok méregdrága ruhákat, talán az autóm az egyetlen, ami kicsit drágább az átlagosnál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!