Akiknek 19 év alatt van a gyerekük. Egyszer akartok majd unokákat?

Igen szeretnék. Persze nem mindenáron. Nem fogom nyaggatni. Nyilván normális körülmények közé jó ha érkezik.

Mire gyereked lesz, felnőtt, önálló nő leszel, csak a férjed és a te döntésed lesz, hogy vállatok-e gyereket és hogy mikor.

Szerintem egyébként szüleidnek semmi bajuk az unokával, csak így akarnak elriasztani, hogy nehogy túl fiatalon legyél anyuka és inkább tanuljál még :)

én 16 vagyok és én 10-15 évig nem akarok gyereket, én azért félek a terhességtől, de aki 15-18 évesen terhes lesz az vagy rosszul védekezik vagy egyáltalán nem.

Meg kell tanulni a gumi használatát mert az ritka esetben az ember hibája miatt és még ritkábban a gyártó miatt lesz kilyukadva.

Én azért nem merek szexelni mert ha az otthon kiderül..., meg a terhesség

én is régebben csendes és félénk voltam de ez kezd erősen javulni, de nincs barátom mert nem adnak okot a tetsszésük elnyerésére

ha meg saját életed lesz akkor meg majd te döntsd el hogy akarsz-e gyereket vagy nem.

Öööö... nekem 2,5 éves a gyerekem, szóval 19 év alatti, így válaszolhatok, ugye? :))))

IGEN, én szeretnék majd unokát!!!! :)

Az egy dolog, h ha 17 évesen lesz vki terhes, akkor a szülei nem örülnek, de ha megalapozott élete van, meg 30 !!! éves már, akkor miért nem?...

Én pont 19 éves vagyok és Anyukám nagyon szeretne unokákat! Én is úgy gondolom, hogy minimum 10 év múlva szerenék csak 1-et. Mivel Anyum annak idején 21 évesen, nagyim 20 évesen szült, ők azt szeretnék, hogy már most terhes legyek! :O Időnként mondják is... ! :O

L

Gondolj csak bele. Szerinted kikre mondják, hogy nagymama, nagypapa, stb. Akiknek van unokájuk. Ez eddig oké, viszont ha pl. beírjuk a gugliba hogy "nagymama", akkor nem 30-40 éveseket dob ki, hanem inkább időseket. Ha neked gyereked születne, attól valószínűleg ők öregnek éreznék magukat hogy máris unokájuk született..

Kedves #4!

Neked meg azt tudom mondani, hogy valószínűleg azért akarják a szüleid, hogy inkább fiatalon szülj, mert azért ugye minél fiatalabb az ember, annál egézségesebb a babája.(: Másrészt azért még mindig jobb 17-18 évesen szülni, mint 40 évesen.^^

helyesen szedett tabletta és óvszer mellett komolyan mondom,hogy 0 esélyed van a babára!!!

szerintem egyértelmű,hogy nem akarják,hogy mindenféle végzettség nélkül,egy pár hónapos kapcsolatba szülj.

de biztosan szeretnének majd unokát valamikor. ha már 22 évesen mondjuk lenne munkád és komoly kapcsolatod,együtt élnétek, akkor 0!!! beleszólása lenne a szüleidnek,sőt szerintem örülnének is.

de sokan tényleg a szülői házba szülnek mindenféle háttér nélkül,ez teljesen érthető,hogy a szülőnek nem tetszik.

de hidd el nekem, nem kell félni a terhességtől ha normálisan használjátok és biztonságos módot válaszotttatok

43 éves vagyok. 2 gyerekem van. 20 éves fiam, és 18 éves lányom. Egyenlőre örülök annak, hogy nem vagyok nagymama mert bevallom el se tudnám magam képzelni nagyi szerepben. Köszönhető a sok olyan szülőknek akik képtelenek a gyereküket nevelni, én most kimondottan a falra mászok a gyerekektől. Egyszerűen kiakadok, hogy nap mint nap sehová nem tud az ember elmenni úgy, hogy ne visítson, hisztizzen egy gyerek.

Így én támogatom mindkét gyerekemet amikor azt hangoztatják, hogy nem akarnak gyereket. Rendben ha nem akarnak akkor ne legyen.. Ha mégis meggondolnák magukat akkor nem baj ha kicsit később lesz, és nem 20-22 évesen..

A szülők néha mondanak olyasmit amit később megbánnak, de ha esetleg tényleg így is érzi anyukád, ez a te életed, nem neki szülsz unokát elsősorban hanem magadnak gyereket. Nyilván vannak nehézségei egy (vagy több) gyerek felnevelésének, nagyon megváltoztatja az ember életét, anyagilag is nagy elköteleződés, de azért nem leküzdhetetlen, a többség megbirkózik vele :).

A védekezés meg úgy van ahogy előttem írták, legtöbbször a helytelen használat okozza a gondot (tabletta mellett antibiotikum, óvszert esetleg fordítva próbálja meg feltenni valaki így a külseje hozzáér az előváladékhoz, majd amikor konstatálja hogy így nem jó simán csak megfordítja stb).

Én se érzem még késznek magam arra, hogy nagymama legyek.:-) Úgy vagyok a kérdéssel, hogy ha eljön az ideje, és megfelelő körülmények közé érkezik, biztosan örülni fogok neki, ha meg nem, akkor nem, a gyerekeim döntése, akarnak-e gyereket és ha igen, mikor (már amennyiben készek a felnevelésére is, és nem nekem akarnak még egyet-kettőt.) Nyaggatni nem fogom őket, az biztos.

Azt azért nagyon rossz dolognak tartom, ha egy anya azt mondja a gyerekének, hogy tulajdonképpen megbánta, hogy megszülte. Ilyet még mérgében sem mond az ember. Lehet, hogy a gondolat egyszer-egyszer átsuhan nagyon gubancos, kemény helyzetben, (aztán ahogy jött, el is múlik:-)), de legyen már annyi önuralom a szülőben, hogy nem gázol bele a gyerek lelkébe egy ilyen mondattal.