Hogyan próbálja anyósod befolyásolni, irányítani a pici fiát, akinek már családja van? Tapasztalatokra lennék kíváncsi.
Most már sehogy, hála Istennek!
Elég fiatalon ismerkedtünk meg a férjemmel, én voltam az első barátnője, az elején nagyon nem nézett jó szemmel, de a férjemet nem olyan fából faragták, hogy hagyta volna, hogy elmarjon engem onnan. Amikor két és fél év után megkérte a kezemet, anyós kezdett megbékélni, miután pedig összeházasodtunk, ő is rájött, hogy ez már így marad, és ha jó viszonyt akar a fiával, akkor megtartja a három lépés távolságot, engem pedig elfogad, sőt a lehetőségekhez képest meg is szeret.
Szerintem ha egy férfit tud irányítani az anyja, abban a férfi legalább annyira hibás. Olvasom itt az olyan történeteket, hogy anyós miket mond a menyéről, a férj meg az anyjának ad igazat... Nálunk az anyósom egyszer-kétszer próbálkozott be, de a férjem minden alkalommal nagyon összeveszett vele miatta. Már évek óta nem is volt ilyenre példa ezért. Persze tudni kell, hogy én sem vagyok az a hisztis típus.
Szóval szerencsém van. Bár nem annyira az anyósommal, inkább a férjemmel.
10:14 vagyok ismét
igen,énis furcsálltam eleinte
előtte egy kivételllel egy anyuka se állta meg hogy ne szolt volna bele mindenbe,egy pasitól szó szerint menekültem miután az anyja első találkozáskor megtervezte az esküvönket,és közölte hogy 3 unokát akar 5 éven belül:D
párom anyja viszont normális,még a főztöm is izlik neki:d é állitja hogy jó hatással vagyok a kisfiára (eltüntettem az összes idióta haverját,ráébresztettem,hogy a mosatlan nem a macska által tünik el,és hasonlók...:D)
Látom a különbséget a rossz és a jó fuis anyuka között,és elképesztő a viselkedésbeli különbség.
Kedves utolsó válaszoló! Nem vagyok teljesen jártas a fehérmágiában, de szerintem ha kereszttel járt körbe az anyós, és foghagymát tett a kulcslyukba, akkor éppen a rontás ellen tett, és nem, átkot szórt. A kettő ellentmond egymásnak.
Én is anyósjelölt vagyok, a fiam együtt él a barátnőjével, és én is szoktam venni nekik ezt azt, ha bevásárolok, és csak azért, hogy segítsem őket. A a főtt ételt ha nálam ebédelnek, mindig megkérdezem, hogy akarnak-e vinni, vagy sem, de nem szokták visszautasítani, így azon az 1-2 napon nem kell főznie a mennyjelöltnek, de így sem vagyok ellenfél a fiataloknál, a fiamnak jobban ízlik a párja főztje, (neki az enyém nem elég fűszeres. De amit adok, azt szívesen adom, eddig fel sem merült bennem, hogy olyan ellenérzéseket is kiválthat, mint az előző válaszoló irt.
Én is kaptam anyámtól, anyóstól főtt kaját, jóízűen megettük, nem volt téma.
Egyszerű a képlet,jó anyából jó anyós,rossz anyából rossz anyós lesz.
Tessék körülszimatolni hölgyeim,mert egy nő"anyóskorban"ritkán változik!
Sajnos apám felőli nagymamámat nem ismertem, és nagyapámról is kevés emlékem van arról az oldalról (9 éves voltam, amikor meghalt). Anyu se ismerte már az anyósát, elég korán meghalt, szóval róla nem tudunk nyilatkozni, apám sose mesélt, milyen volt, csak fénykép van róla. Anyu mesélte viszont apósáról, hogy őt kedvelte, mert házias és ügyes volt, de figyelmeztette apám hülyeségeire is (amik sajnos be is igazolódtak), anyu azt is mesélte, hogy apósa megtanította rétestésztát készíteni, anyu meg tudná csinálni ma is, csak nincs ideje, inkább megvesszük, csak érdekességképp leírtam, hogy ilyen is van. Ennek ellenére sajnos nem lehetek büszke a családra, mert nagyon széthúzó a család.
Van, amikor okot ad az ember az ellenszenvre, és van, amikor nem, az utóbbit én olyanoknál figyeltem meg, ahol a szülőknek nem éppen jó a házassága, vagy nem békésen váltak külön (persze ilyenkor is akad, aki tud magán uralkodni, de ehhez nagy lelkierő és önkontroll kell, ami egyre nehezebb, mert egyre több a teher az átlagembereken az egyre nehezebb megélhetés miatt).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!