Hogy tudnám elfogadni, hogy a férjem tényleg akarhat segíteni a háztartásban?
Elég faramuci a helyzet, általában a fordítottja szokott lenni a probléma.
Olyan családban nőttem fel, ahol anyukám mindent elvégzett a háztartásban, apám egy vajas kenyeret se kent meg soha magának, nemhogy mosogatott volna. Hétvégén füvet nyírt vagy falevelet gereblyézett, hosszas könyörgésre megszerelte, ami elromlott, de ennyi. Nagymamám is abszolút kiszolgálta nagypapámat.
Nekem az a lett a természetes, hogy a háztartás a nő dolga. Lassacskán már rájövök, hogy nem feltétlenül, de hiába tudja az eszem, még mindig fura.
Szegény férjem próbálkozik. Mikor futkosok, mint a mérgezett egér, és párhuzamosan próbálok főzni, mosogatni, porszívózni stb., mindig kérdezgeti, hogy mit segítsen. Nekem meg nincs képem azt mondani, hogy légy szíves mosogass el, mert az van bennem, hogy csak azért kérdezi, hogy ne mondhassam, hogy meg se kérdezte... meg hogy ő többet dolgozik, mint én, alig jut ideje a magánéletére, hadd pihenjen stb.
Vagy ha kinyögöm, hogy esetleg-netán-hanembaj felporszívózhatna, és ő azonnal ugrik, de még viccelődik egy sort azon, hogy a szőnyegen ő porszívóz, a parkettán meg én, haha (1 db másfél négyzetméteres szőnyeg van az egész lakásban). Én meg rögtön görcsbe rándulok, hogy nem is kellett volna ezt kérnem tőle...
Sőt, még rosszabb: elmosogat, de kb. 10x annyi vizet használ el, mint én szoktam, és még én duzzogok a végén. És inkább én csinálom, mert én legalább takarékoskodom.
Nem akarom az ő nyakába testálni a házimunkát, még a felét se, de tényleg könnyebbség lenne, jólesne, ha néhanapján felporszívózna, míg én főzök. De nincs pofám megkérni, hiába tudom, hogy nem venné a lelkére, sőt. Hogy vessem le ezt az attitűdöt?
hagyd a berögzödést maga mögött.
meg akarsz szakadni? mert akkor hajrá!
Szereted a férjed? Nehéz azt feltéelezni rőla, hogy szívesen segít,és nem csak azért, hogy utána szóvá tegye?
Ha el tudod róla képzelni, hogy őszintén segít, akkor nem értem, mi a probléma.
De Te mennyit dolgozol?
Ha Te is sokat, akkor nyugodtan szólj neki, hogy segítsen.
Ha Te sokkal kevesebbet, akkor inkább hagyd pihenni, Te meg majd belejössz a háztartásba.
Hagyjad neki, hagy csinálja. Majd megszokod. Én úgy örülnék, ha ennyiszer ajánlkozva a párom. Nálunk meg fordítva, a "hagyományosabb" verzió áll fenn: ő belé benevelték, hogy keresztbe szalmát se csináljon a házban ami női munkának van titulálva. Ezért most szívok, nekem kell benevelnem, hogy segítsen illetve maga után elpakoljon. De ebben az anyjaék jelenléte hátráltat és náluk fogunk lakni. Szóval fúúúú.... Én is sokszor azért csinálom meg helyette, mert:
- nem esik jó várni fél napokat rá, míg megcsinálja azt is általában úgy hogy felületesen
- nyög, nyög és nyög
- mert nem csinálja meg, mosogatni kijelentette Ő SOHA! Mondtam neki jó, de akkor mást.
Én azt szoktam csinálni, hogy mikor megkérem valamire, ő meg mindig azt mondja, jajj most épp mást akartam csinálni! De mindig ezt mondja! Mondtam neki: akkor ne csináld meg, engem sem érdekel akkor. Na aztán valahogy csak megcsinálja... többnyire.
Te azáltal, hogy nem is akarsz neki munkát adni, holott ráérne és te is végeznél hamarabb, alárendeled magad ezzel. Ha ő ezt nem várja el - mondjuk így - akkor te miért ragaszkodsz hozzá? Ezt láttad, meg van szokva, de változtatni mindig lehet. Te ne legyél olyan mint anyósom! Ő múltkor ecsetelte (ő is ilyen beállítottságú, az asszony dolga stb..), hogy nem mer kipróbálni új fűszert!, mert fél hogy nem tetszene nekik, meg nem is akarnak új ízeket megismerni. -.- Istenem, ez már szerintem nagyfokú beszűkültség. Ennyire nem lehet az ember korlátolt! Pedig a fia, az én párom szereti a főztömet, a wok fűszert meg nagyon, pedig új íz náluk! És? Mindenbe azt akart tenni nem is egyszer, már mérges voltam, mert tudom mire jó és mikor nem. Tepsishúson meg se érződik. Na mindegy.
Azt akartam kihozni az egészből: te ne legyél ennyire beszűkült látóterű! Már nem az a világ van!
Mi a francért dolgozik annyit a férjed, ha nem az életetek megkönnyítésére költitek?
Vegyetek pl. víz-és energiatakarékos mosogatógépet, senki nem fog így pacsálni, és ki- meg bepakolni se egy nagy ördöngösség.
De vehettek robotporszívót, szárítógépet is, vagy rendelhettek néha napján kaját, ha túl sok a házimunka és nem jut idő főzni.
Vagy vegyetek fagyasztóládát, főzzetek nagy adagokat, és akkor ha nincs idő órákig a konyhában állni, csak előveszel egy pörköltöt mondjuk és kifőzöl hozzá 10 perc alatt egy tésztát.
Én 8 órában dolgozom irodában, ő meg vállalkozó az összes ezzel járó idegeskedéssel meg túlórázással.
Tényleg kedvesen ajánlkozik, hogy segít, nem csak póz ez a részéről.
Közben meg sokszor r0hadéknak érzem magam, mert inkább nem kérem meg, hogy vásároljon be, mert totál más termékeket vesz, mint amit szoktunk (vaj helyett mascarpone, tej helyett tejital, WC-illatosító helyett légfrissítő... már csak röhögök rajta...)
Kész főnyeremény-férj amúgy, 100-ból 95 feleség szerintem simán elcserélné velem. Lehet, hogy ez is közrejátszik, hogy én nem érzem magam ennyire főnyeremény feleségnek, pláne ha még a háztartással se bírok el egyedül. (Ő nem így gondolja, meg én sem teljesen, csak tudat alatt....) Szóval ez talán valami önértékelési probléma részemről.
akkor rendes litát írsz neki.
(márka) tej X%-os
ezzel azt éred el, hogy végül nem fogja felajánlani, aztán ha lesz gyerek, megszakadsz
vagy ha beteg leszel akkor majd ott áll hogy jaj mi legyen
ne csinálj belőle anyámasszonykatonáját
Én pont ugyanilyen voltam, mint te.
Aztán a férjem meg egy olyan családból érkezett, ahol mindent közösen csináltak, az anyósom mindig befogta őket.
Először nekem is furcsa volt, de hozzá lehet szokni.
Az én férjem is 100 liter vízzel mosogat, úgy hámozza a krumplit, hogy alig marad belőle. Porszívózni viszont nagyon tud.
Nekem is nehezen ment, de hozzászoktam. Most már automatikusan osztom a feladatokat, mondom, hogy én főzök, te mosogatsz, én vasalok, te porszívózol stb. Ugyanannyit dolgozunk, ugyanannyi "hobbi" jár otthon is. Tök jó, mert csomó mindenre van időm. Így pl. vasárnap délután soha nincs dolog, rengeteg értékes időnk van.
Szóval, azért gondold át....
Nagyon görcsös vagy, szerintem is az a probléma. Plusz átvetted azt a hozzáállást - gondolom anyukádtól -, hogy a férfi képtelen jól végezni a háztartási munkákat, ezért nem bízzuk rá.
Holott pont fordítva van! Pont azért nem tudja megcsinálni a dolgokat, mert soha nem csinálja. Ha csinálná, tudná.
A másik: most komolyan, mi van akkor, ha száz liter vizet elmosogat? Legközelebb már kevesebb kell majd, aztán még kevesebb.. te is így kezdted, meg mindenki. Csak a nők már nem emlékeznek erre, hiszen kislányok voltak, amikor így bénáztak.
A bevásárlást sem azért tudja, mert alkalmatlan rá. Hanem mert te szoktad intézni. Egyébként meg mi van akkor, ha mást vesz? Majd kitaláltok vele valamit. És az is lehet, hogy pont így találsz rá a jövendőbeli kedvenc termékeidre.
A nők valamiért szeretik azt hinni, hogy csakis ők képesek megfelelően ellátni a házimunkát, megfőzni, kitakarítani, bevásárolni. Holott ezt - azon túl, hogy a férfiakat az ilyen munkák közelébe sem engedik - semmi nem támasztja alá.
Hagyd neki, hogy segítsen, és tényleg próbálj meg lazítani. Mert azért az elég erős, hogy a férjed viccelődik veled, neked meg rögtön görcsbe rándul a gyomrod..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!