A férjem erőlteti a munkám, de nekem nem megy. Mit tehetek?

Hónapok óta vita tárgya a férjemmel az új projektje, egyszerűen képtelen vagyok zöldágra vergődni vele. Egy ismerősével indítanak céget, ő 30% részesedést kap azért, hogy elintézze a weboldalt és a facebookot. Ennyi volt a kitétel egészen addig, míg el nem jutottak a grafikai munkálatokig. Itt kiderült, hogy a pasas bizony úgy gondolta, hogy azokat majd én készítem, mondván, annyira értek hozzá... A férjem persze rögtön fejet hajtott az akarata előtt.

Sosem tanultam a szakmában, amit tudok, arra magamtól jöttem rá, illetve van némi szépérzékem... magyarán csak hobbiból tudom használni a Photoshopot.

Mivel a férjem ragaszkodik a maga részesedéséhez - amiből egy fillért nem látunk, míg el nem indul a cég, már ha indul -, kihisztizte, hogy azonnal álljak neki a dolognak. Szórólaptól, bemutató könyvtől kezdve a termék kinézetéig mindent nekem kell összehozni, még a szövegeket is jórészt nekem kell korrigálni, megírni!

Eleinte még nem volt akkora gond, most jönnek csőstül a problémák, a főnök úr megállás nélkül nyújtja be az igényeket, én viszont nyilván csak azt tudom megszerkeszteni, ami "összeáll a fejemben".

Az esetek 80%-ában össze nem illő színeket és dolgokat mond, amiket nekem mind végig kellene vennem, mert ő azért látni akarja, hogy néznek ki.

Lassan minden szabadidőm a gép előtt töltöm, hogy valahogy rájöjjek, hogy csináljam meg a feladatom.

A férjem szerint én vagyok a lusta és a szemét, amiért ki akarom húzni magam a munka alól. Se papíron, sem sehogy nem vagyok részese a cégnek vagy a projektnek, a főnök úr távban ugráltat és maximálisan kihasznál, tényleg én vagyok a hülye, hogy ezt nem akarom? Kötelező olyasmit csinálnom, amihez nem értek?

A saját szabadidőm tényleg annyit ér, hogy majd úgyis a közösbe megy a végén, amit a férjem kap?

Ti mit tennétek, szívnátok tovább a fogatokat, és ülnétek egész nap ingyen a gép előtt "szívességből", vagy megmondanátok a magatokét esetleg azt kockáztatva, hogy a férjetek kiesik a pixisből?