Ha valaki eltartási szerződést köt, de van gyereke, akkor tényleg semmit sem örököl a gyereke, amikor meghal?

Utolsó:

"Szeretnék vele a naggyal eltartási szerződést kötni de félek,hogy a fiatalabb megtámadja. Jobb lenne ha a kérdező is belenyugodna ha nem tudta, tudja segíteni idős szüleit akkor engedje meg,hogy az tegye meg aki tudja!"

Nyugodtan kössetek eltartási szerzödést, nem kell senkinek tudnia róla. A közjegyzönél minden további nélkül meg lehet íratni úgy, hogy ne lehessen belekötni. A másik gyereknek meg eleve semmi beleszólása. Az eltartási szerzödés csak akkor emgtámadható, ha alaki hiba van a megfogalmazásban, ha az eltartó nem teljesíti a kötelezettségeit, illetve ha az eltartott jogilag nem beszámítható a szerzödés megkötésekor. Ezeket ki lehet küszöbölni a közjegyzönél készített szerzödéssel, ha meg nem gondolkodik rólatok az a gyerek, aki elvállalta, akkor nektek megvan a lehetöség ez ellen fellépni.

Egyesek nagyon el vannak tevedve, ha a leendo oroksegrol ugy gondolkodnak mint ami az ovek, vagy nekik JAR...

Nem, nem jar. Tisztesseges felneveles, az jar. Nagykoru embernek ezen felul mar semmi.

Ki-ki a SAJAT vagyonaval azt tesz amit akar.

Aki orokol valamit, az oruljon neki, mert az plusz, nem az van "kisemmizve" aki nem orokol, hanem az kap pluszt aki igen, forditott a logika.

Nagyon sokan vannak akik nem orokolnek magas vernyomason meg fajos labakon kivul semmit.

Orokolni csak azt lehet, ami halalakor az orokhagyo tulajdonaban van.

Meg eleteben viszont azt csinal a vagyonaval amit akar, hiszen az ove. Ha ugy dont, hogy valakinek odaadja azert cserebe hogy apolast, torodest kapjon, akkor ehhez rajta es az eltarton kivul senkinek semmi koze.

Az orokles nem alapveto emberi jog, senki se koteles ugy meghalni hogy legyen vagyona.

Az rendben van, hogy a szülő azt csinál a tulajdonával, amit akar, amíg él, és hogy az csak akkor válik örökséggé, ha meghal.

De ha az a tulajdon valóban a gyerekein spórolva, őket maximálisan kihasználva jött létre, miközben később sem lesz az övék soha, hát valahol megértem, hogy ez bántja a kérdező igazságérzetét. Ugyanakkor jogilag ez tiszta ügy, ahogy leírták, és a jog szempontjából teljesen mindegy is, hogy anyád gyerekkorotokban mit ígért neked/nektek. Sajnos vagy nem sajnos, ez van.