Mit válasszak család vagy jól fizető állás távol?

Egyertelmu, hogy a kulfoldi munkat! Azt ertuk, magatokert vallalod. Nem nyaralni, meg sielni, labat logatni mesz kulfoldre, hanem DOLOGZNI.

Amibol jobban fogtok tudni elni. Ez szamomra egyertelmu, es neked is legyen az! Sok sikert es hova mesz dolgozni?

A helyedben a munka-választás lenne a legmegfelelőbb a pénz miatt!

Ha csak a kérdésre válaszolnék, akkor én a helyedben a családot választanám, mert a család a boldogság és megfelelő háttér feledésbe meríti a pénz fogalmát!

Sajnos kollégámnak volt olyan, hogy fia kiskorában kiment 9 évig Ausztriába dolgozni, hogy nekik később jobb legyen, megszedte magát, de családját ő is csak havonta 1x látta kis időre... A fiú felnőtt és később anyjától kérdezte, hogy ő az apám? Nem volt ott, mikor a gyerek beteg volt, mikor nagy szükség lett volna rá, és kissé az érzelni szálak is azt bizonyították, hogy családjának a fiú az anyját tartotta, az apjától meg a kinti lét miatt elhidegülést érzett!

Ezeket olvasva és szem előtt tartva válassz a szíved szerint, de nehogy később megbánd! Számos segítséget lehet szerezni önkormányzattól, segély és egyéb felajánlások.... Nem mindig a jobb életkörülmény a megoldás!

Én kimennék, és addig maradnék, amíg sikerül annyi bevételt szereznem, hogy jó sokat félre tudjak tenni, aztán hazajönnék, a pénzt befektetném egy olyan helyre, amit olyan pénzügyi tanácsadó ajánl, aki minden megbízható pénzügyi szerrvezettel kapcsolatban van, és a befektetésből származó nyereséget (kamatot) kivenném havonta, és abból élnénk, illetve abból, amit megkeresek utána itthon. (Ilyenre jó az AXA-Bridge bankszámla pl.) Vagy nem fektetném be az egészet, csak annyit, amennyit tudunk nélkülözni addig, amíg ki lehet venni a kamatot.

Tudom, nem ez volt a kérdés, hanem az, hogy mit válassz. Én kimennék dolgozni, és hazajönnék, amint van annyi pénz, hogy pár évig tudunk belőle élni úgy, hogy közben magyarországi munkahelyen is keresek, miután már hazajöttem.

Bocs, hogy ilyen bonyolultan tudtam csak leírni.

A legjobbakat kívánom Nektek!

Apám is ezt csinálta,kiment bár én 2 éves voltam, 20 évig ott maradt (úgy h havi egyszer hazajött 5 napra)...sosem kerültünk közel egymáshoz ezért...

Szóval én a családot mondom

Probald meg mindenkepp a kulfoldi munkat! Aztan majd elvalik a dolog! Ha annyira hianyozni fog a tarsad es a gyerkoc, hazajossz. Ennyi.

De ha most nem vallalod el a kinti munkat, lehet hogy soha az eletedben nem jon ilyen lehetoseg mar! Hidd el, nagyon fogod banni!

Es lehet hogy kint olyan jo lenne, hogy elobb-utobb a csaladodat is kivinned magaddal. Majd kesobb.

Szoval en azt mondom, hogy proba- szerencse! Es tudod, hogy a batrake a szerencse!