Úgy érzem megbolondulok lassan. Van még kiút?

20 éves lány vagyok, igazából nem is tudom hol kezdjem mert így is-úgy is hosszú lesz.. De már egyszerűen nem bírom magamban tartani ezt. Nem tudom meddig bírom még, de úgy érzem egyre gyengébb vagyok.. Nem látom a fényt az alagút végén. :( Édesapámmal lakom egy 44 nm-es panellakásban ami egy börtön, egyszerűen gyűlölök itt lakni, rettegve és görccsel a gyomromban jövök mindig haza, főleg mióta az alsó szomszédjaink tönkreteszik az életünket.. Állandóan veszekednek, csapkodják az ajtót és ütik-verik egymást ami olyan szinten felhallatszik mintha itt lenne a mi lakásunkban az egész.. Egyszerűen nem tudok se pihenni se semmit csinálni itthon mert állandóan ezen jár az agyam h vajon tudok-e ma aludni vagy őket kell hallgatnom? Képesek éjfélkor elkezdeni vagy délután, reggel bármikor.. Egyszerűen megbolondulok.. A lakásra is ráférne egy felújítás, de apukámat egyszerűen ez nem érdekli.. Pedig úgy eltervezem mindig h milyen szépen meglehetne csinálni apróságokkal is, ilyenkor olyan jó álmodozni és kicsit eltűnni a részletekben mert akkor elképzelem milyen lehet boldognak lenni.. De utána mégis az jön ki rajtam h felesleges, mert gyűlölök itt lenni és mi van ha valami történik (rettegek a paneltűztől) stb. Támogatnám is pénzben de egyszerűen nem érdekli.. Áruljuk a lakást de ebben a helyzetben lehetetlen eladni.. Anyukámékhoz szívesen elköltöznék innen, de van egy kutyám aki számomra nagyon fontos, de őt oda nem nagyon tudom vinni, meg apu és anyu életstílusa teljesen más.. Tudom ezek olyan apróságnak tűnnek de engem kikészít ez a helyzet.. Apának is van egy barátnője de nem laknak együtt, ezért ha el is költöznék nagyon sajnálnám apukámat egyedül hagyni.. Egyszerűen nem tudom mit kéne tennem.. A sulit elcs*sztem mikor szüleim váltak, ezért most egy esti gimibe járok és mellette dolgozok részmunkaidőben. Nem vagyok se túl szép, se csinos. Barátom se volt még soha pedig lassan nem ártana arra is gondolnom h elköltözök itthonról, hiszen nem élhetek örökre az ő nyakukon, de ennyire kilátástalan helyzetben nem tudom mi lesz. Egyszerűen nem látom a kiutat.. Én csak nyugalmat szeretnék magam körül.. Egy csendes otthont ahol végre nyugodtan élhetnék, nem így mint most hogy 20 évesen totál idegroncs vagyok. Nem tudom mit tegyek a helyzetet reménytelennek látom és nem tudom meddig bírom még úgy h bele nem őrülök.. Mit tegyek? :'(

Egy elkeseredett lány..