Nagyon szégyenlem magam és büntudatom van, már nem az első alkalom, hogy megbántom a menyasszonyom a felgyülemlett munkahelyi feszültség miatt, de volt, hogy sirt is emiatta. Nagyon kivagyok. Milyen módszert találjak a feszültség levezetésére?

Hát élj úgy, hogy ne borulj ki!

Szeresd magad annyira, hogy kialakítod a Neked jó életet!

Ha bántanak a munkahelyen, légy magánzó, stb.

Ötletek:

1. Ha közel dolgozol a lakhelyedhez, járj gyalog, vagy biciklivel. A mozgás jót tesz.

2. Vegyél egy boxzsákot, esetleg ráragaszthatod a kolégáid fényképét is. Beszéld meg a menyasszonyoddal, hogy mikor hazaérsz, ütsz 5-10 percet, addig vegye úgy, hogy nem vagy otthon.

3. Válts munkahelyet.

4. Ha sehogy sem sikerül a kitöréseiden uralkodni, talán hasznos felkeresni egy orvost.

Vigyázz a menyasszonyodra, mert hosszú távon valószínűleg nem fogja tolerálni a szemétkedéseidet.

Munkahelyi stressz ellen:

Ami nekem bevált:

- Nem agyalok a munkán, csak munkaidő alatt(mindenhol vannak jószágok)

- A "kedvesebb" kollegákat elküldöm a fenébe a hülyeségeikkel.

- Délután már nincs KV., cigi.

- Rendszeres testmozgás, esetemben futás, bicikli.

- ÉS, ha érzem, hogy felrobbanok, akkor munka után járok még egyet, mielőtt hazamennék.

- Citromfű tea :)

Ezekkel tudtam minimalizálni a veszekedéseket, nálunk is volt bőven, sajnos...

1) Tanulj meg kulturáltan, indulatok nélkül, de őszintén, önmagadért kiállva, a véleményedet felvállalva kommunikálni a munkahelyeden azokkal, akikkel valamifajta konfliktusod van, vagy akiknek a viselkedése miatt feszültség van benned.

2) Próbálj "rendet rakni" a fejedben, gondolataidban, mielőtt hazamész.

2) Végezz rendszeresen olyan intenzív testmozgást (futás, úszás, stb.) ami fizikailag nagyon lefáraszt, és egyben a benned felgyülemlett feszültség levezetésére is alkalmas.

3) Ha erre nyitott vagy, esetleg tanulj meg jógázni és/vagy meditálni, vagy végezz el egy agykontroll tanfolyamot.

4) Vagy várd meg, amíg a menyasszonyodnak elege lesz abból, hogy őt bántod és alázod meg igazságtalanul azért, mert nem tudod a munkahelyi stresszt és a másokkal való konfliktusaidat megfelelően kezelni, és bele könnyebb belerúgni "büntetlenül", és előbb-utóbb szakít veled.

Ha az a típus, aki ilyenkor megbántódik és sír, nem pedig az, aki felveszi a boxkesztyűt, kioszt téged, leüvölti a fejedet és elküld a fenébe, akkor jóval nagyobb esélyed van rá, hogy nagyon váratlanul érjen téged, amikor bejelenti, hogy vége, ennyi volt. (Tapasztalatból írom, mert egyrészt a környezetemben is láttam rá példákat, másrészt én is ez a típus vagyok, és mind a volt vőlegényemet, mint az utána következő páromat (azóta már exemet) nagyon meglepte, hogy a szakítás előtt részemről soha nem volt hiszti, cirkusz, kiborulás, veszekedés, de amikor eljutottam odáig, hogy sajnálom, de részemről vége, az TÉNYLEG azt is jelentette, hogy vége, függetlenül az ő ígéreteiktől és fogadkozásaiktól.)

Hát, respect a kedvesednek, én már rég elhagytalak volna. Nem tűröm, hogy megalázzanak, vagy lelki boxzsák legyek bárkinek is.

Hat évig éltem úgy, hogy a mostohám minden feszültségét rajtam adta ki.

Mikor összejöttem a párommal, az volt az első, hogy megmondtam neki, ha bármikor előfordul, szólok, de a második után elhagyom.

Mellesleg nem ártana önkontrollt gyakorolnod, meditálni, sportolni, mert az idegbetegek szokták a másikon levezetni a stresszt, és még meg is van nekik a fsza védekezés. "De drágám, annyi minden összejött odabenn". ÉS?!