Hogyan lehetnénk egy boldog család?

Nos, először is neki kell arra az elhatározásra jutnia, hogy lassítani akar. Szerintem ebbe beleszólni nem szabad.

Most lehet itt okoskodni, de

1. közelebb keres másik munkát, esetleg nem vezető beosztásban, de így kevesebb pénz is lesz. Gondolom az egyház nem fizet semmit, tehát abból megélni nem lehet.

2. a vallást nem kell feladni természetesen, de a felelős pozícióról le lehet mondani.

Azt hiszem ezek a megoldások vannak, más nem nagyon jöhet szóba.

Egy felelős munkahely bőven elég terhet jelent, a vallási előadások és felelősség már túl sok szerintem. De lehet hogy a férjedet ez a sokminden élteti, lehet hogy ha valamelyik abba maradna, akkor magába zuhanna.

Én más típus vagyok, szeretek nyugiban lenni, engem kikészítene ennyi utazás, folytonos program, de van aki más, és ezt szereti. Akkor meg nem kell félteni.

szerintem ülj le vele egyszer és beszéljétek meg mi aggaszt.Lehet ő ezt nem is veszi észre, nem gondolja hogy neked rossz és kiötöltök majd valamit.

Amúgy ne aggódj miatta, a félelem nagyon rossz tanácsadó.

megkérdezhetem mi a vallásotok?

Pénzügyileg hogy álltok? Lehet hogy a férjed szívesen lejjebb adna, de úgy érzi, nem teheti meg, mert összeomlana a családi költségvetés. Minden tiszteletem a tiétek, értem az értékrendeteket, én is megtért ember vagyok, csak más felekezet, nem Jehova tanúja.

Néha muszáj leülni magunkkal, és átgondolni, mi az amit le lehet adni az elfoglaltságokból. Mi az, amit ki lehet szervezni, vagy átadni másnak. Segíthet a gondolkodásban, ha elképzeljük, mi történne, ha ma éjszaka meghalnánk. Mely feladatokat lenne feltétlenül muszáj tovább csinálni, és kire lehetne bízni? Melyek azok, amikről nem feltétlenül kellene valakinek tovább gondoskodni?

Isten áldjon meg benneteket.