Szüleimtöl kapom a legtöbb hátbaszúrást az életbe. Miért nem tudnak békén hagyni?

Mivel még otthon laksz, úgy érzik, beleszólhatnak az életedbe. Nem tudom, hány éves vagy, de ha otthon maradsz 50 éves korodig, akkor is bele fognak szólni az életedbe.

Ennek csak egyetlen megoldása van, de valószínű nem megoldható számodra: Kölön kell költözni. Úgy értem, hogy valószínű, ha tehetnéd, megtennéd. Egyébként meg 10 hónapos babáddal ne várják már el, hogy visszamennj dolgozni, meg aztán minek íratnád be nagyobbik gyermekedet oviba, ha még otthon tudsz lenni vele.

Amit most írok, valószínű már megpróbáltad. Le kell ülni velük megbeszélni a dolgokat. Kérdezd meg, mi a bajuk veled, és a mellébeszélést felejtsék el. Lehet nem elég koszt pénzt adsz be nekik (számukra), vagy idegeikre megy a két gyerek, vagy egyszerűen meg akarnak tőled már szabadulni. Magyarázd el nekik, hogy a gyerekeknek se jó, ha ölitek egymást elöttük. Nem lehet egy külön lakásrészt kialakítani nálatok? Sokan csinálják, hogy építenek oda egy melléképületet, vagy kiépíttetik a tetőteret (tal

Bocs, lemaradt a vége. Szal az még talán olcsóbb.

Sok sikert! Ja egyébként mond el nekik, hogy azzal, hogy piszkálnak, magukat hergelik, és az ideg csak gyűlik, és maguknak is ártanak ezzel. Tapasztalatból mondom, nálunk 15 éven keresztül ment ez, csak szidtak, szidtak és szidtak, most meg (közbe is) ki vannak lelkileg, idegileg.

Na ezért nem jó senkivel együtt élni. Én éltem együtt anyósékkal bő 3 hónapot, de már az idegeimre mentek. Egy boszorkány az a nő. Még meg se született a fiam, de már elhordta mindennek, hogy majd milyen csúnya lesz meg stb. Neki köszönhetően egy hajszálon múlt, hogy nem lett koraszülött a gyerekem, mert a sok idegeskedéstől, a veszekedéstől meg sok munkától, emelgetéstől amire rákényszerített, 32. héten beindult a szülés és a kórházban alig tudták vissza tartani, azt mondta az orvos, ha tovább nyílok össze kell varrni a méhszájamat. De még a kórházban sem hagyott nyugodtan, állandóan hívogatott, hogy nekem milyen jó helyem van ott ő meg majd meg szakad a munkában. Mondtam neki cseréljünk akkor, majd megtudod! De Hála Istennek nem lett koraszülött a babám, mert időben vissza tudták tartani a szülést. De így is egy horror volt a terhességem...

Teljesen megértelek téged. De ne hagyd magad! Mi közük nekik ahhoz, hogy mibe öltözteted a gyerekeidet? Meg hogy kutyád van? Talán ők fizetik? Vagy mi? Amint teheted pattanj meg onnan és vissza se menj többé! Ha jó anyádnak hiányoznak az unokák (esetleg te) akkor majd elmegy és meglátogat. De én ezek után biztos nem tenné többé oda be a lábam. Nem sok van már, szorítsd össze a fogad és valahogy bírd ki ezt az egy hónapot ha másért nem a gyerekeidért. Gondolj bele nekik a legrosszabb, nem elég, hogy a nagyanyjuk egy állat neki köszönhetően még az anyjuk is idegbeteg lett. Most ők a legfontosabbak, hogy nyugodt környezetben nőjenek fel.

Egyébként miért kell a szüleiddel laknod? A párod? Van egyáltalán? Mért vállaltál még egy babát ha tudtad, hogy ilyen sz.r a helyzet? Vagy akkor még nem ilyen volt? Nem csesztetni akarlak, csak érdekelne hogy mért jutottatok ide.

Nagyon sajnállak téged, hogy ilyen körülmények közt élned, de főleg a kicsiket, ők igazán nem tehetnek semmiről, sose kérték tőled, hogy életet adj nekik mégis ők isszák meg mindennek a levét.

Szerintem ha van rá mód még ne menny el dolgozni, az a 10 hónapos pici hogy nőne fel akkor? Gondolom nem azért szülted, hogy más nevelje, hogy más hallja az első szavait.... Melle a helyed legalább még 1-1,5 évig.

Nagyon szorítok neked és remélem rendbe jön az élted.

Üdv.