Családi béke hogyan lehetne nálunk a szomszéd miatt?

Köszönöm a tanácsokat, mindegyikben van igazság :)

Az erőszakkal nem érünk semmit (nem is a kenyerünk), hiszen nem direkt csinálja amit csinál, mert BETEG. Ez egy nagyon csúnya elmebetegség. Ha szedi a gyógyszereit, akkor egy nagyon kedves, szeretnivaló ember. (bár én ilyen állapotában is rettegek tőle, mert az a kényszerképzetem, hogy egyszercsk kitör belőle az állat és nekem esik a lépcsőházban).

Valaki kérdezte, milyen az, ha bekattan, illetve mitől kattan be. A mitől-nek megvan az oka, nincs betegségtudata, és nem szedi be a gyógyszereit. :(( Ilyenkor meztelenül rohangál a lépcsőházban és az utcán, na ilyenkor szoktuk elvitetni. (de higyjétek el, kivannak az idegeim rendesen, mert az alkoholista apámra emlékeztet, amikor ilyen). Szóval ilyenkor agresszív, és isten ments ilyenkor találkozni vele szembe. A kaput simán berúgja zárastól, ha nincs nyitva, mert kulcsot elfelejt vinni.

A lakók félnek tőle, egyszer már megpróbáltam aláírásokat gyűjteni, hogy vigyék el, de nem írta alá, csak egy lakó, a többi behúzódik a csigaházába, és fél szép csendben.

Ezért felkerestem a dokiját, és megmondtam neki, ha bármi tragédia történik a házban az ipse miatt, akkor a pszichiátriát teszem felelőssé, mert én írásban is jeleztem nekik a problémát, és személyesen is. A doki ekkor (egy éve kb) kirendeltetett egy gyámot mellé. (aki egyébként nagy ívben tesz rá, mikor gond van, akkor is csak hárít).

Szóval kitetetni nem lehet, a saját lakásában lakik. Elvitetni sem, mert "orvosilag MÉG nem indokolt" a dokija szerint, de érik a dolog, de ez eltarthat még 5-10 évig is. Csakhogy én már nem bírom addig.

Az előző lakó se tudta, mi van, és belefeccölt a lakásba egy halom pénzt, és 2 évet bírt ki ott ő is, és pánikszerűen elmenekült.

És most jön a másik dilemmám: Ha én eladom, CSAPJAM BE ÉN IS AZ UTÁNAM JÖVŐT? El vagyok keseredve, és egyszerűen nem hiszem el, hogy semmi megoldás sincs.

Köszönöm hogy meghallagattatok és írtatok. Már ez önmagában is jól esett, hogy kiírhattam magamból a feszültséget.

Elvileg a gyámja azért van, hogy ezt felügyelje, de hát nem tudom hogy felügyeli. Valószínűleg sehogy. Ez a baj, hogy nem szedi a gyógyszert. Beülni hozzá? Nem lenne rossz ötlet, de egyrész a lakása egy trágyadomb (de szó szerint!! ürülékes vödör is van a szobában, egyszer bementem mikor elvitték a rendőrök, azt hittem elhányom magam).

Másodsorban ő nem enged be senkit a lakásába soha, a kisablakon keresztül kommunikál, már ha egyáltalán kommunikál, mert legtöbbször csak bambán néz kifelé, de nem szól egy szót sem.

Próbálok gondolkodni, de tényleg semmi épkézláb nem jut eszembe. Talán a gyámhivatalnak kéne szólnom, hogy rendeljenek ki egy másik gyámot, aki "felkarolná" az ügyet, mert aki most van, azt nem érdekli az egész, úgy ahogy van.