Jogos a nő felháborodása?

Értelmes felnőttek értelmesen megbeszélik, hogy ki mit szeretne, kinek mi a jó, és hogy mi kettejüknek a legjobb. Eddig csak az van, hogy felvetették, hogy kinek mi a jó, ezután kéne kompromisszumra jutni. Ez az ő dolguk.

Személy szerint egy idő után meguntam az óvszert, mert megszakította a meghitt pillanatot, és mert amúgy is gondjaim vannak a ráhangolódással. Egészségügyi okból kezdtem fogamzásgátlót használni, de örülök, hogy így nem kell az óvszer. Meg tudom érteni a kérdéses nőt.

Azt is meg lehet beszélni, hogy mindennap, közösen vannak ott, mikor a nő beveszi a tablettát, így mindkettejük felelőssége, ha antibiotikumot kell szednie, vagy hány/hasmenése van, kell a gumi úgyis. Két ember felelőssége, két ember igaza. Csak össze kell egyeztetni.

Egyáltalán nem jogos.

Aki nem szeretne gyereket, az védekezik. Szerintem így korrekt, és nem a másiktól várni a csodát, meg áttolni a felelősséget. A férfiak tipikusan a nőre hagyják, szedje csak a bogyót, aztán meg ők vannak a legjobban felháborodva, ha besikerül egy gyerek. Ez a férfi legalább tesz azért, amit akar/nem akar.

Az, hogy a nőnek felháborító, hogy nem az ő kezében van a védekezés? Ha férfi lennék és nekem ilyet megpedzene a nőm (akik meg javarészt utálnak gyógyszert szedni), többet nem lenne kedvem lefeküdni vele, mert egyértelmű lenne számomra, hogy nem véletlen szeretne ő lenni a védekezés kulcsembere...

A nő azért vergődik, mert nem ő irányít.

A férfinak igaza van!

Ő csak megelőzni tudja a terhességet. Ha már terhes a csaj, akkor a férfi tehetetlen.

Írtam mindezt 2 gyerekes nőként.

Szomorú, hogy a férfi sokszor ki van szolgáltatva a sok "önérzetes" csajnak