Szerintetek jogosak az alábbiak?

Szerintem szembesítsd a párod azzal, hogy a szüleid mennyit tettek érte. Nyaralások, gyakorlati hely, az ott lakása, az ajándékok, MINDENT.

Mellé írd fel, hogy az ő szülei miket tettek meg értetek.

Egyébként én akármennyire is szeretem a párom, ha ezek után még azt mondaná, hogy a családom önző, bunkó és szar, akkor menjen szépen haza anyucikáékhoz és nem kell többet hozzátok mennie lakni, lakjon a kedves, önzetlen rokonaival. Aztán hátha észbe kap, hogy hoppá...

"ezek után tegnap, mikor összevesztünk a párommal, ő még a képembe vágta, hogy nekem milyen sz*r családom van, és hogy nálunk mindenki bunkó meg önző..."

Ha én lennék ilyen helyzetben, őszintén szólva ezen sokkal jobban elgondolkoznék, mint azon, hogy a párom szülei mennyire állnak hozzá igazságosan ehhez a kérdéshez, mennyire hajlandóak reálisan végiggondolni, hogy mekkora anyagi segítséget jelet(ett), hogy albérlet helyett 2-3 évig a szüleiménél éltünk, és hogy milyen feltételekhez kötik az anyagi segítségüket.

Tényleg komolyan elgondolkoznék azon, hogy ha a Párom így viszonyul a szüleimtől kapott segítséghez, és ennyire igazságtalan kijelentéseket tesz, akkor vele képzelem-e el az életemet.

Igaz, hogy nem ismerhetek minden körülményt az alapján, amit leírtál, de ha hasoló helyzetben lennék, és vele akarnék maradni a történtek után is, akkor pár nap gondolkodást követően valószínűleg egy lehetőleg nyugodt hangvételű beszélgetés során harag és indulat nélkül megkérném a páromat, hogy legyen kedves vagy a szüleihez visszaköltözni, vagy önerőből (plusz esetleges, a saját szüleitől kapott anyagi támogatással kiköltözni egyedül külföldre (ha komolyan gondolták, hogy "ők akár milliókat is adnak, csak szóljunk, ha kell", akkor ne nekünk adjanak, hanem adjanak a saját fiuknak, ha neki tényleg segíteni szeretnének - ami persze egyáltalán nem elvárható), én pedig - amennyiben továbbra is vele képzelem a jövőmet - majd csak akkor mennék utána, ha félre tudtam tenni annyi pénzt, hogy a külföldi albérleti díjunk + a kaució felét ki tudjam fizetni, félretettem egy komolyabb vésztartalékot és van egy biztos álláslehetőségem.

És nem dacból, sértettségből várnám ezt meg, hanem azért, mert a saját önbecsülésem miatt nem akarnám utána évekig, esetleg a kapcsolatunk végéig azt hallgatni sem a páromtól, sem a szüleitől, hogy nem önerőből, hanem az ő anyagi támogatásukkal alapoztam meg az életemet külföldön.

A Párod úgy nőtt fel, hogy ezt a mintát látta a szüleitől az anyagiakkal kapcsolatban. Ha vele akarsz élni, nem árt, ha tisztában vagy vele és elfogadod, hogy nagy valószínűséggel ő ugyanezt fogja működtetni veled - mint ahogy a mostani megnyivánulása elég jól elővetíti.