Azok a hölgyek akik szeretőt tartanak, miért nem lépnek ki a házasságból inkább? Mire jó az hogy valaki ezt évekig csinálja?

Nem hiszem, hogy mindenkinél ugyanaz az ok, szóval ennek sokféle oka lehet:

Pl. a gyerekek miatt nem akar valaki válni

- a vagyonon nem akar osztozni

- a szerető nem elég megbízható

- csak egy kis szórakozásra vágynak, alapvetően jó az életük így, ahogfy van

- nincs pénzük a válásra , ügyvédre

- félnek, hogy a férjük öngyilkos lenne

- félnek, hogy a szerető újabb nőt keres maj magának

- a szerető titkos kapcsolatnak jó, de felvállalni ciki, mert nem olyan a pozíciója, életkora, stb, ami vállalhtó

- és még millió és egy oka lehet.

Ha te vagy ebben a helyzetben, akkor jobb lenne, ha a barátnődet (aki férjnél van , de nem akar elválni) kérdeznéd meg és ő fogja neked megmondani a választ, ami a ti esetetekben fennáll.

Azért, mert egyébként otthon minden rendben, de a szex már unalmas.

Persze szeretik előadni, h mert a férj így meg úgy, de valójában ez csak egy legenda, egy fedősztori.

Én voltam mindkettő (házasként független férfivel (egy évig) és özvegyként nős férfivel (3 évig)). Szeretik a férjük pénzét? Ne légy ebben ilyen biztos. A házas nők nagy része azért kezd kötelezettségek nélküli kapcsolatba, mert kihűlt a házassága, leült valamelyest, de szeretik egymást a férjével és nem akar elválni. Hogy ebben ki mit és hogyan hibázott, változó, általában az idő (nálam 8 év), a sok munka, a megszokás is szerepet játszik. Másik ok szokott lenni, hogy kicsit próbára teszi a vonzerejét, működik-e még. Ezek ugyan nem tartós kapcsolatok, tényleg csak a próbatétel a lényeg.

Ezekben a kapcsolatokban szerintem a legfontosabb, hogy a szándékok tisztázottak legyenek, hogy ne tegyen egyik fél sem szemrehányást a másiknak illetve ne állítsa választás elé, ha nem akar választani.

Lehet ugyan erkölcsi magaslatokról pálcát törni az érintett nők felett, de mint tudjuk: az vesse rá az első követ etc. Tapasztalataim szerint több nős férfi hülyíti a szeretőjét azzal, hogy milyen szörnyű házasságban él és ebben a kapcsolatban mennyire elégedett, el fog válni stb. Hagyjuk ezt! Ez semmivel nem különb bánásmód a szeretővel, mint a házastárs megcsalása.

Persze, az ember nem büszke erre, de a legfontosabb, hogy diszkrétnek maradni és nem okozni szükségtelen fájdalmat a másiknak.

Hemmingway: a hazugság megöli a szerelmet, de csak az őszinteség öli meg igazán. Amit nem tudsz, az nem fáj és aki a házassága mellett akar fenntartani egy kapcsolatot, annak elsősorban ezt kell szem előtt tartania.

Nos, kedves válaszolók, várom a köveket....

Még valami kedves kérdező: szeretőt nem tart az ember. Szeretők vagyunk. Ez ugyanis egy kölcsönös döntésen alapuló viszony lehet csak.

Ahogy a fiatal és szegény srácok kitartatják magukat korosodó asszonyokkal, úgy gondolod, így működik?