Várjak még az "igazira"?

Én is így érzek és már unom a magányt pedig esküszöm nyílt vagyok ,szép és okos.De minden hapsi csak kalandor én meg nem akarok egyedül lenni::((((((((((((((((

Nagy ŐŐŐŐŐŐŐ-k hol bujkáltok??????????????????:))))

Miből gondolod, hogy létezik a nagy Ő?

És azt, hogy feltétlenül keresned kell? Majd jön a szerelem magától, nem kell erőltetni. A legtöbben ott rontják el, hogy görcsösen keresnek valamit vagy valakit és elsiklanak pont a megfelelő mellett...

Észrevesszük a lányokon, ha görcsösen keresi a párját és elég kiábrándító. Több sikeretek lehetne, ha türelmesek vagytok és nem ez a legfontosabb az életetekben. Nem véletlen az a mondás, hogy a pozitívan gondolkodók bevonzzák az életükbe a pozitív dolgokat, a negatívan gondolkodók pedig nem veszik észre a lehetőséget, még ha mellette is mennek el.

Szóval nyitott szemmel kell járni. Én a páromat egy ügyfélszolgálaton ismertem meg! Ő sem foglakozott :)

Valaki nagy Ő-je 25F

lemaradt a vége :D

Ő se foglalkozott már, hogy mikor találja meg a boldogságot, csak élte az életét és sokat mosolygott és tudott örülni az élet apró dolgainak (ez fogott meg benne)!

Egyet értek a második válaszolóval.

Fölösleges rá várni. Úgyis ott, és akkor toppan be az életedbe (vagy lehet hogy sosem) amikor nem várod (lehet hogy pont itt egy válaszoló személyében) - a helyszínt, és a pillanatot sohasem tudhatod, mert nem te, vagy Ő határozza meg.

Mi döntünk, de nem mi diktálunk.

A "nagy Ő" megtalálásának a paradoxona pedig pont az, hogy mindíg akkor kerül aktuális feladatként az életedbe, amikor a legkevésbé foglalkozol ezzel a kérdéssel.

Egyszer csak "utadba" kerül; - váratlanul (valaki ezt szerencsének, mások sorsszerűségnek, stb. nevezik). Te pedig bár lehet hogy nem is fordítanál különösebb figyelmet a szituációra, mégis azon veszed észre magad, hogy egyre többet foglalkozol vele: eleinte gondolatban, érzelmi síkon, majd elkezditek keresni egymást társaságát, valamilyen racionálisan meghatározhatatlan vonz(ó)erő hatására. Na épp ez a lényege és jellege ennek az események: látszólag függetlenül működik tőled, de mégis megváltaztatja az életed; - persze ismét hangsúlyozom, amennyiben eljön az ideje.

Egyébként én is valami (valaki) hasonlóra várok (vágyok), de már nem görcsösen, hanem próbálom jól érezni magam, és azt tenni amit jónak érzek, a mindennapokban egyedül is.

Sok sikert: egy 32 éves pasi:)

Nálam is ez a helyzet, én is arra várok, akivel leélhetem az életem. Sokan azt hiszik, hogy aki az igazit várja, az egy tökéletes pasira vár, ezért éretlen, álomvilágban él, stb.stb. Én például egy normális, esendő, hibákkal-erényekkel megáldott férfira vágyom, akinek láttán megdobban a szívem.

34/L