Hogyan lehet kiküszöbölni a nézeteltérések javát, ha két vagy több generációnak együtt kell élnie?
Anyagi okokból úgy alakult, hogy a családommal haza kellett költöznöm a szülői házba.
Édesapám itt él az új feleségével és annak lányával valamint 2 közös gyermekükkel.
A viszony eddig sem volt túl felhőtlen, de most az összeköltözéssel végképp kezd tarthatatlan állapot kialakulni. Szerencsére eddig úgy tűnik én vagyok az elsődleges célpont, főleg rajtam csattan minden (apám felesége engem szekál, apa nekem kesereg, hogy mennyire nem jó ez így és mennyire sajnálja, a párom morcos amiért fel kellett adnunk az önállóságunkat...).
A költözés sajnos még néhány évig kizárt, szóval valahogyan meg kellene tanulnunk együtt boldogulni. Én nem akarok belerondítani a megszokott életükbe, de azt sem szeretném eltűrni, hogy apám feleségének a lábtörlője legyek.
Tudnátok néhány jó ötletet adni, hogy miként tegyem/tegyük könnyebbé a közös élet kialakítását?
válasza:A párod ne morcoskodjon mások előtt feltűnően, hiszen nekik sem kényelmes, hogy odaköltöztetek. A segítséget illik megköszönni, nem pedig morcoskodni rajta. Majd kettesben beszéljétek meg a problémákat a pároddal.
Egyébként meg, ha ott lakik az új feleség lánya meg a közös gyerekek is (nem tudom, ki hány éves, felnőtt-e???) akkor ti miért ne lakhatnátok ott.
Azt pedig apukád beszélje meg az új feleségével, hogy normálisan viselkedjen veled. Elvégre ő a családfő, az ő felesége. Ha te szólsz neki, azt úgysem fogja elfogadni.
válasza: válasza: válasza:Türelem, türelem, türelem. Megértés, mások tiszteletben tartása.
Menjetek a párod szüleihez esetleg. Ő egyébként igazán nem lehetne morcos azért, mert apukád befogadott, inkább hálásnak kéne lennie.
Nekünk is vannak gyermekeink, de nem a helyhiánnyal van a gond. Olyan dolgokból van vita, hogy miért akkor és azt főzök, miért mosok, miért nem mosok, miért engedtem be a macskát...
Egy kicsivel összetettebb a dolog mint elsőre tűnik. A páromnak tényleg van joga és oka is morcoskodni, mert ő már egy kész helyzetbe csöppent bele.
A ház eredetileg anyué és apáé volt. Anyu halála után én örököltem az ő részét. Az évek alatt elég romos állapotba került, így elengedhetetlen volt a felújítás. Apa fizetése kevés volt a hitelhez, ezért maradt az a megoldás, hogy én veszek fel hitelt, amit csak úgy kaptam eleget, hogy én vagyok a tulajdonos. Mivel akkoriban úgy volt, hogy én is ott fogok élni, apa átíratta rám a részét, én felvettem a hitelt, amit egészen addig én fizettem, amíg meg nem ismertem a páromat, majd végül egy jobb munkahely miatt albérletbe költöztünk. Ezután apa "lakbérként" fizette a hitel egy részét.
Most sajnos apa munkanélküli lett, a felesége fizetése sem túl sok, mi meg nem bírtuk együtt fizetni a hitelt és az albérletet (még gyeden vagyok és leszek is egy darabig).
válasza: válasza:Akkor sincs joga morcoskodni. Te hazad, te penzed, te csaladod. Osztozkodtok, met egyikotoknek sincs penze, hogy ne kozosben, hanem a sajatjaban eljen. Ez van. Ha ennyien laktok egyutt, a problemak, amiket irtal, mindig elojonnek. Ket no a hazban, ket haztartast vezet, beszol az egyik a masiknak. A ferfiak nem tudnak mit csinalni, morcoskodnak, plusz meg a gyerekek. Enyem, tied, mienk. Ezt nem lehet sokaig birni, egyik oldalrol sem.
Egymasra vagytok utalva, es kesz. Vagy megy a ket csalad ketfele.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!