Amikor egy fiu es lany osszekoltozik alberletbe, a fiu elkeri a lanyt otthonrol?

Ez az en dontesem. Miert kene barkinek kerni.

Hiszen gondoljunk csak bele, ha baratokkal költöznék ossze akkor ki kerne el?

Nem akarom hogy a majdani ferjem az uram legyen aki elker mint egy tulajdont es felettem alljon mindenben. Felnott egyenlo tarsak vagyunk.

Őszintén...jó kiönteni a lelkemet... :(

A parom szulei meg is neztek mar a lakast, segitenek mindenben. Es erdeklodnek hogy az en szuleim mikor nezik meg. Olyan jo lenne ha ők is ilyenek lennenek.

De apu azt mondta hogy amig nem ker el a parom addig be nem teszi a labat oda es nem segit semmit. Na meg azt is mondta hogy mar ne is kerjen el mert keso es jobb is..

Nekem sincs tamogatva a koltozes otlete, anyu is utal miatta, de ez az elet rendje.

Mar nem akarja azt se apu hogy kikerjen, kukacoskodik allandoan. A baratom szolt hogy koltozunk, akkor nem kifogasolt, aztan a hata mogott mondta csak az okossagot...

De amugy sem tamogatnak es nem is kellde rossz amikor latom hogy mas orul a gyermekeinek ha onallo utra lep. :(

Már nem fogom megélni a dolog varázsát a szerelmemmel, mert bűntudatot keltenek bennem es a rosszallo szavak a fülemben csengenek akkor is ha nincsenek velem a szüleim.

Nem egy alkoholista drogos fiut fogtam ki, ennel tobbre nezem magam is, mindketten dolgozunk, sporolunk ... :(

Igazabol ők fordulnak el tőlem, aztán én leszek a hibás.. :(

Úgy fáj :(

gyakran rettegek es idegeskedem. Hallom a füleimben a banto szavakat, aztan szembesulok vele hogy most epp dolgozom stb es nem szoltak hozzam apuek, mégis hallom es atelem szoszerint...