Veletek a szüleitek leültek elmesélni, hogy nah akkor így lesz a gyerek?
Hány évesek voltatok? Fiú vagy lány vagy? ki mondta el, apu vagy anyu?
Velem soha nem ült le senki ezt elmesélni, egyszerűen valahogy magamtól tudom. Vagy nem is magamtól, hanem ahogy a körülöttem lévő társaimtól, az egész világból összegyűjtöttem az információt.
Ettől függetlenül persze nem lettem butább, védekezem, tartós párkapcsolatban élek, sosem volt gondom ezzel.
Csak kicsit zavar, hogy ennyire nem volt anya-lánya kapcsolatom anyukámmal. Pedig úgy gondolom, hogy egy tudatos neveléshez ez is hozzátartozik, és eszébe kellett volna jutnia.
11 voltam mikor anyám terhes lett az akkori párjától
(jaj de régen volt ez már :-DDD)
akkor kezdett érdekelni ez a téma
minden létező könyvet kivettem a könyvtárból és anyámmal átbogarásztunk
a kérdéseimre válaszolt rendesen koromhoz illően
szal nagyon jó kis félév volt ebből a szempontból :-)
szal mire oda jutottam nagyon nagy lexikális tudással rendelkeztem
10-es!
"Jellemzően akikkel nem ültek le a szüleik beszélgetni, azok túl korán (14-16 évesen) kezdik a nemi életet is. "
Ez nem igaz. Velem sem ültek le, amit megtudtam azt megtudtam, de ennek ellenére 18 évesen majdnem 1 éve jártunk már a párommal, amikor megtörtént az első. Tehát nem kell általánosítani. :)
persze lehet hogy van olyan is, amit te írsz :)
Hát, nálunk annyi volt a felvilágosítás, hogy tudod? Tudom.
A szex párkapcsolati szerepe, védekezés ilyesmi kimaradt teljesen.
A húgomat már én világosítottam fel (10 év a korkülönbség).
Ja, és az egész felvilágosítás totál elkésett, nekem hamar, 11 évesen megjött, suliban voltam, és biztos voltam benne, hogy meg fogok halni. Sokkot kaptam stb.
Csak visszagondolva vicces a szitu.
A lányom négy éves, annyit tud, hogy a baba a pocakban van, és ő is pocakban volt régen. Tud a szoptatásról is.
Ez vqlamilyen szintén kényszerhelyzet, mert jön a kistesó és ígyis úgyis látni fogja. Jobbnak láttam előremenni, és beszélni róla, hogy ne sokkolja, mikor szoptatni lát.
Szerintem olyan hat-hét évesen ráér megtudni, hogy honnan jön ki alap esetben, olyan kilenc-tíz évesen pedig a hogy kerül be a téma, illetve menses.
A védekezés és társai inkább később, mikor beindulnak a hormonok.
Nem. Sem otthon, sem az iskolában órán nem volt semmilyen felvilágosítás (az e célra összehozott órán a lányoknak mondott egy nőgyógyász vagy 12 tablettanevet, szuper).
Az, hogy mi merre, már úgyis rég tudtam. A szexualitás alapjait az ovis társaim mondták el (akkor hallottam a homoszexualitásról először), aztán néha az iskolások is beszélnek erről-arról, otthon akadnak könyvek... Internet nélkül sem maradtam tájékozatlan sokáig :)
#14: Nekem is 11 évesen jött meg (szerencsére otthon), de nem én voltam az első az osztályban, így már meg se lepett. Nálunk anyám lett majdnem rosszul, túl fiatalnak tartott :) Én pedig nem értettem, mi a gond, ez van és kész. Pedig anyám nem volt az a kiakadós típus...
Még a témához... Hallottam már esetekről, amikor a szülői felvilágosítás rosszabb volt, mint a semmi. Egyes szülők (lehet apa és anya is) közlik a kicsivel, hogy nincs a szexben semmi jó és ennyi.
Nem beszéltünk soha ilyesmiről, de nem volt ebből gond. Biológián 14 évesen volt szó a szaporodásból, addigra nem volt ez már meglepetés. Sokkal korábban értesültem filmekből, könyvekből, magazinokból. A védekezésről évente 2x tartottak felvilágosítást az iskolában.
Engem nem zavar, hogy nem beszéltek erről a szüleim, inkább az frusztrált volna, ha szóbahozzák. De kinek mi :)
Eredendően prűd családi légkör terjengett nálunk, ami a nemiséget illeti. Rémes élményeim vannak, pl a babáimat sem mertem bepelenkázni, mert tudtam, hogy ott valami olyan dolog rejtőzködik, ami titkos, és azzal nem foglalkozunk.Féltem, nehogy azt gondolják, hogy engem az érdekel. De nagy marhaság ez.
Drága jó anyám nem nagyon tudta ezt kezelni. Mikor úgy látta, hogy eljött az ideje, akkor nagy feneket kerített a dolognak, behívott a szobába, törekedett rá, hogy nyugodt körülmények legyenek, ne zavarjon senki, és nagy kanyarral rátért a méhecskékre és a bibére és a porzóra.
No, ezen már rég túl voltam akkor. Sajnáltam szegényt, kényelmetlenül és kínosan éreztem magamat.
Aztán iparkodtam magamtól tájékozódni a dologról.
Sikeresen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!