Szerintetek letezik-e no es ferfi kozotti " jobaratsag "?

ma 21:56-kor írtam

Utolsó!

Én is így vagyok. De igazi barátság hosszú távon szerintem mégsem létezhet... 2 lány ismerősöm van, fiúból legalább egy tucat...

Nincs. Akármit mondtok, nincs.

Amiről ti beszéltek, pl itt:

[[[["De valójában nincs olyan barátság mint barátnő és barátnő vagy barát és barát közt...mert az egyik fél mindig egy idő után többet akar"

- Amikro ezt hallom, mindig elgondolkozom azon, hogy a lánybarátaim közül vajon melyiktől szeretnék többet, vagy ő tőlem... főelg úgy, hogy nekem, és nekik is van párjuk.

Röviden: ez egy hülyeség. ]]]]

Igen, azért van "barátság", mert nem mélyül el odáig a kapcsolat. Ha annyit együtt lennétek, és tényleg kezdene bensőséges lenni, akkor kialakulna valamelyik fél részéről az erősebb vonzalom... csak ugye, a barátság értékesebb, és inkább nem rúgják fel.

Én leszbikus nő vagyok, szóval soha egyik férfitól nem akartam semmit, meg is mondtam nekik (vagy előbb, vagy a végén, amikor szerelmet vallottak) hogy mi velem a szitu. Mégis mindig belémszerettek. Mivel én őrájuk mindig barátként tekintettem, beavattam őket a lelkem mélyére, ugyanúgy, ahogy a hetero barátnőimet is. Az ÖSSZES belémszeretett.

Eleinte hittem abban, hogy nekem lehet fiúbarátom... Hát nekem se lehet, meg kell tartsak egy bizonyos távolságot, akkor jó csak. :/

Ahogy valamelyik válaszoló írta, hogy nem ugyanolyan, mint az egynemű barátság. Naná, hogy nem, sokkal kevesebb! (sajnos :(( )

miért olyan biztosak benne egyesek, hogy nincs? csak mert az ő életükben nem volt vagy mert csak ellenpéldával találkoztak, még lehetnek ilyen kapcsolatok. nekem nő létemre van 3 barátnőm, őket nagyob szeretem,m számíthatunk egymásra sok éve. rajtuk kívül nem állok túl jól a nőkkel, többségükkel nemigen jövök ki, valahogy nem szeretem a társaságukat. mindig a fiú társaságban voltam, sok fiú barátom van, sőt, a 3 lányon kívül csak azok vannak. nagyon jóban vagyok velük, többségükkel napi kapcsolatban állok. mindemellett évek óta stabil párkapcsolatban élek.

ha nem is mindent, de nagyon sokmindent megbeszélünk, egyikükkel különösen sokat beszélgetek, sokmindent elmesélek neki és viszont. hozzá kell tegyem pár éve ő bevallotta nekem, hogy szerelmes belém, de még gyerekek voltunk. nekem nem az ideálom, csak barátként tekintek rá, ezt megmondtam neki, ő elfogadta. az ő párkapcsolati életével sincs semmi gond.

persze én is úgy tartom, hogy ilyen barátságból könnyen lesz vonzalom, szerelem.ilyenkor az ember önmagát adja, minden hülyeségével, hibájával együtt. nincs megfelelési vágy, semmi, ami miatt máshogy kéne viselkedni egy barát társaságában, míg ez egy induló párkapcsolatnál bőven megvan. így nem nehéz beleszeretni a másikba. a "fiú" baráti kapcsolataimból mindig hiányzott a kölcsönös szexuális vonzalom. egyszer nem, meg is lett az eredménye...

szóval én azt mondom létezik, de bizonyos dolgoknak teljesülnie kell hozzá.