Mennyi esélye van egy fiatal házaspárnak manapság, hogy még nyugdíjaskoruk előtt saját lakásuk legyen?
Gyakorlatilag az összes létező állami támogatást elvették. A gyerekek után járó támogatásokat megnyírbálták. Az átlagkeresetek töredékükre estek, az elmúlt egy évben tömegesek voltak az elbocsátások, akinek még van állása, az sem kap még infláció-követő emelést sem. A cafeteriát megadóztatták, a hitelek törlesztőrészletei az egekbe szöktek, és nem látni még a válság végét... Állandóan csak azt hangoztatják, hogy "már csak egy kicsit kell összehúzni magunkat, tényleg csak egy kicsit, már csak pár évig fogjuk a tizedét keresni a nyugati béreknek azonos árszínvonal mellett"...
Fiatal, huszonéveikben járó házaspár vagyunk, diplomával, mindketten minimálbér alatt keresünk (és még tegyük össze a két kicsi kezünket, hogy egyáltalán van munkánk, és bejelentett, ha csak négy órára is).
Szülőknél lakunk, az elköltözés minden reménye nélkül. Próbálkoztunk már külföldön is, de a válságra hivatkozva mindenhonnan elhajtottak minket (azzal takarózva, hogy még az illető ország állampolgárait is leépítik, nemhogy még külföldieknek adjanak munkát). A spórolt pénzünket elvitte a négyhavi külföldön való bohóckodás.
Itthon diákhitelt kell törleszteni, a kamatai annak is az egekben szárnyalnak (pedig forintalapú, ugyebár).
Saját lakásra, autóra, gyerekre gondolni sem merünk. Hitelre szintén gondolni sem merünk, egyrészt a bankok ilyen fizetés mellett szóba sem állnak velünk, másrészt kb. két hóanpig tudnánk fizetni a törlesztőt. Éppen elég a diákhitelt törleszteni...
Az egyetlen lehetőség a saját lakásra, hogy megörököljük a szülőkét (de mégis, ugyan ki akarja a saját szülőjét holtan látni?), majd húsz-harminc év múlva, mikorra mi is negyvenes-ötvenes éveinkben fogunk járni. Vállaljunk gyereket a semmire, a szülők lakásába, ahol még a nagyszülők is ott laknak?
Egyszóval arra várom a válaszokat, hogy a mai embertelen világban mégis hogy boldogulhat két fiatal ember, ha a szülei nem tehetősek, és nem tudnak a fenekük alá lakást, autót, iletve a kapcsolatok révén jó állást adni?
válasza:A helyzet az, hogy ez tényleg elkeserítő! Valahogy megint nincs középosztály, vannak szegények és vannak gazdagok. Nekem is van több diplomás ismerősöm, jó helyen dolgoznak, de egyiknek a fizetése sem közelíti meg a nettó 4-600ezer forintot. Jó ha nettó 250-et megkapnak. Én gyesen vagyok a kicsivel, de megyek majd vissza dolgozni. Páromnak nincs bejelentett munkahelye, de elvegetálunk. Hitelből vettünk egy házat, mivel más lehetőségünk nem volt, viszont költözni kellett. Fizetjük a hitelt, a rezsit és minden vele járót. Mondhatni, egyik napról a másikra élünk. Persze a számlák soha nincsenek időben kifizetve, de ez van.
Ebben az országban nincs sok esélye az embernek. Csak ismerős által, protekcióval tudsz esetleg olyan helyre bejutni, ahol pénzt is lehet keresni... Amíg nincs gyerek, addig tudtok ti is kimenni külföldre, még mindig sokan mennek, és biztos nem azért, mert ott is annyit keresnek, mint itthon.
válasza:utolsó, mit nevezel "rendes, igazi" diplomának?!
nekem egy nagyon jó egyetemen szerzett diplomám van, kitűnőre államvizsgáztam. egy régi, ezer éves egyetemen tanultam.
és mégsem kaptam állást,hanem a világ 5. legnagyobb cégénél dolgoztam bruttó 103 000 Ft-ért...(most gyed)
kicsit bicskanyitogató a hozzáállásod.
de légyszi, ha még szóba állsz velem, mondd már el, hogy milyen diplomátok van és hol dolgoztok a férjeddel? én is akarok 400 000-t keresni:)
válasza:Sziasztok!
Sajnálattal hallom, hogy sokan küzdenek hasonló problémákkal...
Aki a külföldet írta, azt kérem, olvassa el megint a topiknyitót! Kinn voltunk külföldön négy hónapig, ingünk-gatyánk ráment, mondhatni az összes spórolt pénzünk. Azt reméltük, hogy fogunk találni valami melót, de nem. Nyugatról is inkább zavarják haza a kelet-európaiakat, folytan azzal szembesültünk, hogy "ha nem vagytok itt állampolgárok, akkor bocs, menjetek haza".
Aki a diplomámat kérdezi, annak elmondom, hogy az ország egyik legjobb egyetemén végeztem ötös záróvizsgával szakfordító-tolmácsként. Nem éppen szabad bölcsész szakon... A probléma az, hogy a mostani gazdasági helyzetben, mikor visszaesett a kereskedelem, satöbbi, pont nem a mi diplománkat keresik. A férjem a válság előtt egész csinos összegeket kapott könyvfordításokért, most egy év után kapott egy kisebb fordítást, keresett vele vagy 40 000 forintot, legközelebb nem tudjuk, mikor lesz megint könyv. Én magánórákat tartok félig-meddig vállalkozóként, amit keresek, azt majdhogynem egy az egyben leadózom. Éppen hogy nem "semmitérő" a diplomám, a válság előtt rengeteg tolmácsot kerestek, teli volt velük az álláshirdetési rovat az újságokban. Most szinte semmi...
"Mi diplomások vagyunk (rendes, igazi) mindketten, alkalmazottként dolgozunk, napi 8 órát, keresünk nettó 4-600.000 Ft-ot mindketten (na jó, én most gyed-en vagyok...), van saját, új házunk és 3 gyerekünk, autónk.
Hitel minimális (számunkra). Készpénzünk is van bőven, milliók. 36 évesen, tehát tizenegy-két éves munka után. "
Kérlek, olvasd már el a topiknyitót! Először is, ti nem ma, a válság idején diplomáztatok, kezdtetek dolgozni. Nem huszonévesek vagytok, és nem pályakezdők. Te magad mondtad, hogy 12 év munkája van a habkönnyű életetekben...
Tudod, korábban icipicit könnyebb volt. Nem volt válság, és 20%-os GDP-visszaesés, volt viszont szocpol, miegymás.
A kérdés arra vonatkozott, hogy ebben az ifjúságellenes világban hogy tud elindulni két fiatal, nem arra, hogy 12 év munka után ki hogy áll. Valószínűsítem, 12 éve ti sem úgy kezdtetek dolgozni, hogy rögtön nyomták a kezetekbe a milliókat. Nektek is meg kellett mászni a ranglétrát, és nyugodtan kimondhatjuk: akkoriban minden könnyebb volt... Ez már nem a kilencvenes évek, azóta megváltozott egy-két dolog, és nem pozitív irányba.
válasza:Én kérdeztem a diplomádat.
A tolmács teljesen jó szakma!
Csak lehet, hogy el kellene mozdulnod kicsit.
Ezen a téren ma nagyon nagy divat a nyelvtanítás, a legnagyobb biznisz pedig a kisgyerekek tanítása.
Egyik ismerősöm semmit se tudott a nyelvről, kiment bébiszitternek, pár év alatt megtanulta. Hazajött, elkezdett angolórákat adni és közben elvégezni az angoltanárit (addig teljesen más pályán tanult, sikertelenül...). Elvégezte, a nyelvórákból megélt prímán és most egy gyerekeket tanító délutáni iskolában oktat, mellette otthon 1-2 magán tanítvány.
Ahová én hordom a gyereket, ott a csaj szintén ezt az utat járta be majdnem, tanított, észrevette a piaci hiányt és indított a kisvárosban egy kisgyerekeknek való angol iskolát (HD, ha ismered, nem reklámozok itt). Nagyon jól megy, ő igazából már nem is oktat, hanem alkalmaz egy kedves csajt, aki légiutaskísérő és beszél angolul, de semmi papírja nincs róla, csak szereti a gyerekeket, neki is kicsi van. Azóta a szomszéd városban is elindították az iskolát, szerintem nem 2 fillért keres vele.
Hallottam, hogy kisgyerekes anyuka otthonában is (feketén) oktat ezzel a módszerrel, van egy csoportja.
Szóval ezzel a végzettséggel kellene tudnod kezdeni valamit, akár csak magánórákat adni!
A férjem egy fiatal srácnál tanul, aki épp most végzi az egyetemet, a hétvégén adott 6 db órából (nem csak a férjemnek...) simán eltartja magát az egyetemen egész héten. És azonnal betöltötték a 6 órányi szabad helyet, ennyit tud és akar csinálni egy hétvégén a srác.
Az érdeklődőnek: BME gépészmérnök, szintén színötös diploma mindkettőnknek, az iparban dolgozom.
És akinek fizikus végzettsége van, azonnal felvennék ide szerintem, min. 200.000 Ft-os havi nettóval, még ha kezdő is az illető. CSAK NEM TALÁLSZ ILYEN EMBERT. Tudod, a marketing a menő, meg a bölcsész...
Valóban nem így kezdtük, de az építkezésünk 1 éve volt. Albérletben kezdtünk, amit simán fizettünk és kényelmesen megéltünk. A munka mellett kerestünk másodállást, amivel sokat dolgoztunk, mások által lenézett munkát, de jól kerestünk vele (ablakszigetelés). Nem derogált a diplomával, természetesen. És így vettünk saját lakást. 1-2 év múlva megvettük a mellette levőt is. Mire összenyitottuk, már el is adtuk, mivel gyönyörűen megcsináltuk, igényesen, ezért 2 nap alatt eladtuk (a következő vevő, aki csak akkor ért oda, még többet kínált, de álltuk a szavunkat és nem adtuk másnak...) és az árából egy régi házat vettünk a város közepén. És 5 év alatt összejött egy új házra való, így jött a dózer...
És természetesen a munkahelyen is előrefelé lépegettünk ezalatt, hiszen több diplomás, nyelveket beszélő emberek vagyunk. Én gyeden vagyok (kisebb 1 éves), de már behívattak, hogy mikor mennék vissza és ha BÁRMIKOR vissza szeretnék menni, akkor keressem őt meg rögtön, mert el akar csábítani az illető a jelenlegi helyemről.
Szóval szar embert gondolom nem hívatnak be 4 év otthonlét után, gyedről, hogy szívesen dolgoznék veled...
Én nem provokálni akartam mellesleg, csak én nem azt látom a környezetemben, amit ti és ezt osztottam meg veletek. Én azt látom, hogy ha a munkahelyen jó a hozzállásod és értelmes vagy, (nem malacért vetted a diplomádat), akkor normálisan tudsz élni. Sajnálom, ha ez bicskanyitogató. Csak a kérdésre válaszoltam.
Szép napot nektek.
válasza: válasza:"Hát a tolmács/szakfordító képzéssel kicsit melléfogtatok. Már lehetett tudni, amikor sok évvel ezelőtt kötelezővé tették a nyelvoktatást mindenhol, hogy ez halott ügy. Manapság már a fontos pozícióknál mindenhol megkövetelik az aktív, élő nyelvtudást. Tehát tolmácsra nem nagyon van szükség, hiszen az alkalmazottnak tudni kell az adott nyelvet."
Persze, de amikor mi kezdtük az egyetemet (férjem közel tíz éve), a magyar lakosságnak még csak 16%-a beszélt bármilyen idegen nyelven. Állandóan kaptuk az okos tanácsokat egymástól függetlenül, hogy "a tolmács, az egy nagyon jó szakma, nagyon keresik" - akkoriban tényleg keresték is -, így elmentünk nyelvszakra. Én ráadásul francia és orosz szakos lettem, ami azért nem teng túl Magyarországon. Még az egyetemen is azzal tömtek minket, hogy mekkora szerencsénk van, amiért nem egy angol vagy német szakra mentünk, mert abból tényleg túlkínálat van. A franciák meg amúgy sem beszélnek más nyelveket (a magyarok meg franciául nem tudnak)... :)
Az oroszt is azért választottam, mert mindenki biztatott, hogy milyen ritka, tuti állás, hiány van belőle, blablabla. Ha tuti állásnak nevezhetjük, hogy jelenleg lenne lehetőségem gyakornokként teljesen ingyen dolgozni idegenvezetőként egy non-profit cégnél, akkor tényleg az. Ennek ellenére ilyen helyekre is beadtam az önéletrajzomat, ha másért nem, legalább jól mutat majd az önéletrajzomban. Majd értesítenek...
Jelentkeztem nyelviskolákhoz, tetszettem, meggyőző volt az önéletrajzom, kiemelték, hogy hatalmas szerencsém van a nyelveimmel, majd értesítenek, ha összejön egy csoportnyi ember. Azóta is értesítenek...
Közben magánúton elkezdtem svédül (szintén nem valami gyakori nyelv, azért kezdtem el, mert ismerős súgta meg, hogy "tuti állás" jár hozzá) és angolul tanulni, nyáron talán tudok nyelvvizsgázni is angolból... Emellett szeretnék valami OKJ-s papírt is szerezni a férjemmel együtt, de a tanfolyam irtó drága.
Ami az igazán elkeserítő, hogy most válság idején pont azok a dolgok estek vissza, ami a mi profilunk: a könyvkiadók csődközelben vannak, mert senki nem vesz könyvet. A nyelviskolák szintén csődközelben vannak, mert nagyon kevesen engedhetik meg maguknak a több tízezer forintos tanfolyamokat. Havonta egy, vagy két jelentkező van az én nyelveimből, így meg nem indul csoport.
Kilincseltem már iskolákban, de oroszt szinte sehol nem tanítanak, franciát is elég kevés helyen, ott is megvannak az emberek rá. Hozzátették, hogy mivel csökken a gyerekszám, így is el kell inkább küldeni a tanárokat, főleg a nyelveket fogják vissza. (Mostanában amúgy is mindenki spanyolul akar tanulni valamiért.) Nincs pénz...
A nagyobb cégek sorra leépítik azokat az embereket, akiket csak azért vettek fel, hogy legyen, aki beszél valami nyelvet...
A turizmus a padlón van, senki nem utazgat, mert nincs miből...
Azért majdcsak lesz valahogy, köszönöm mindenkinek a válaszokat!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!