Nem tudom tolerálni tovább a vőlegényem szüleinek viselkedését. Mit tudnék tenni?
3 éve vagyunk együtt a vőlegényemmel, 2 éve együtt is élünk. A szülei már 60 év felettiek, és igen csak eltérő a gondolkodásunk bizonyos dolgokról, ami alapvetően nem is lenne baj, hiszen érthető, hogy máshogyan nevelkedtek, másképp állnak bizonyos kérdésekhez mint mi/én.
A gond ott kezdődik, hogy észrevettem, hogy anyósjelöltem úgy kérdez, kommentál dolgokat, ami rám nézve kicsit már-már sértő, bántó. De ezt rajtam kívül senki nem veszi észre, mert olyan álnok módon teszi ezt, hogy álszenten, naívnak tetteti magát, mint aki jóindulatból kérdez, szól bele a mi dolgainkba. A kaput az tette be, hogy elkezdtem fogyókúrázni pár hónapja, és a napokban elcsábultam és rendesen vacsoráztam a vőlegényemmel. Pont hívtak a szülei, kérdezték hogy mit csinálunk, mi újság. Mondta nekik a párom, hogy éppen vacsorázunk, ezt meg azt..erre gúnyosan jött a mondat, hogy "na, az aztán fogyókúrás...."
Elegem van abból, hogy beleszólnak a dolgaimba/dolgainkba, hogy gyerekként kezelnek minket. 3 évvel ezelőtt úgy ismertek meg, hogy dohányoztam, ahogyan a párom is, de a mai napig ha rágyújtunk amikor ott vagyunk, vagy ha együtt vagyunk valahol, jön a szöveg a részükről,hogy "ejnye-bejnye, nem kéne dohányozni.." meg a lealacsonyító duma, amit kb. egy 10 éves gyereknek mond az ember..sajnos már ehhez sem tudok jó pofát vágni és mosolyogni ezen.
Mindig is tiszteltem a párom szüleit, és sosem szóltam egy rossz szót sem, vagy reagáltam le úgy a dolgokat ahogyan valójában szerettem volna. De már eljutottam odáig, hogy nem bírom tovább, és szívem szerint a közelükbe sem mennék. Hogyan tudnám elviselni őket, és szó nélkül eltűrni ezeket a dolgaikat?? Észrevettem, hogy ők nem tisztelnek engem, mert akkor nem szólogatnának be, és nem foglalkoznának azzal, hogy mikor fogyókúrázom és mikor nem pl. Ahogyan én sem mondom meg nekik, hogy nem kellene ezt, vagy azt enniük a koleszterinük meg a hasonló dolgaik miatt, úgy akkor ők mi jogon szólnak bele az én dolgaimba? Nem bírom!!
Nekem sosem volt ilyen problémám, nem lehet, hogy te szimplán vagy porcelánbaba?
"Nem kellene annyit dohányozni"
- Anyuka muszáj mert s*ggemig karmol az ideg!
Szerintem csak túl érzékeny vagy.
Ha az én anyósom lenne a te anyósod sírva szaladnál haza.
Egy példa. Kriszta te egy lelki nyomorék vagy! És egy ilyen nő a fiam felesége. Miattad nem szeret már a fiam, ellenem fordítottad, mert egy kígyó vagy.
Megjegyzem előttem sem rajongott az anyjaért mert mindig mindenről tudni akart, mindenbe belekotnyeleskedett....ha a férjem 20évesen elő készítette a másnapi ruháját, anyuci hajnal 2kor beosont a szobájába és elő szedett neki másikat ami szerinte jó, a férjem által kikészítettet pedig kimosta, hogy az reggel még vizes legyen.....na ez a legapróbb szösszenet....egyébként ahogy megismerkedtünk 3 hónap múlva össze is költöztünk, egyetem mellett diákmunkaval meg szó szerint minden legális dologgal amivel pénzt lehet keresni elvállaltuk,így a mini garzont fent tudtuk tartani....nem volt könnyű de szeretet, harmónia és nyugalom unat....szóval ha a kedves mama engem csak annyira piszkált volna mint a tied téged, össze tenném a kezem.
Pár év után végre saját kertesbe költöztünk,tőle jó messze a város másik végébe, az én szüleimhez és apósomhoz közel. Após szöges ellentéte, nem hiába vált el tőle évekkel ezelőtt.
Legutóbb kb.1 éve találkoztunk vele, amikor karácsonykor! Hatalmas balhét csinált, amiért azt mertem neki mondani, hogy Éva néni ne tessék haragudni, de a születendő gyermekünk nevét mi választjuk meg, és senkinek nem engedek beleszólni.Természetesen a férjem kiállt mellettem, így megint én voltam a dög aki elmarta a fiát mellőle.
Amúgy azt akarta, hogy Piroska Júlia legyen a lányunk a két nagymamája után. TTehát a gyermekünk az apai nagymama nagyszüleinek a nevét viselje.
Üvöltözött hogy milyen tiszteletlen vagyok, neki igen is joga van bele szólni mert ő a nagymama és nem fog belemenni, hogy mindenféle jött ment után kapja a nevét az unokája. Itt szakítottuk meg vele a kapcsolatot. Júliusban születettt a lányunk, akkor a férjem elment hozzá, még is csak ő a mama, de be se jött a kórházba, azóta se látta az unokáját.
Egyébként Ágnes Júlia lett a lányunk.Anyum Ágnes, anyós Júlia...ahogy az ő anyja , mamája.stb. Persze itt az volt a baj hogy a Júlia miért csak a második név...ezen is megharagudott.közölte is hogy soha nem lesz rá kíváncsi.
Mit mondjak, az ilyen emberrel nem lehet mit kezdeni....
Én nem tartom ezt túlérzékenységnek. Ha pl. a saját fiuk is dohányzik, akkor magukra vessenek, amiért őt sem tudták a rászokástól megvédeni. Aki pedig dohányzik, nagy eséllyel dohányos partnert választ. Az más kérdés, hogyha őket zavarja a cigifüst, akkor pont őnáluk (vagy ha ők vendégségben vannak a kérdezőnél), akkor lehetőleg nem kéne rágyújtani.
Kérdező! Mondd meg a férjednek, hogy állítsa le a szüleit, különben egyszer te szólsz vissza nekik úgy, hogy az kicsapja náluk a biztosítékot. Ha a férjed erre is azt mondja, hogy beszéld meg velük, akkor pedig tényleg egyszer szólj vissza úgy, hogy egy életre megjegyezzék.
Na tényleg, olvasd el a 32 kommentelő anyóstörténeteit, máris jobban fogod érezni magad! :))
Egyébként nagyon túlreagálod, meglátod ha lesz gyerek, ezerszer rosszabb lesz. Ezt dobta a gép. Fogd fel viccesen, mert máshogy nincs értelme.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!