Nem tudom tolerálni tovább a vőlegényem szüleinek viselkedését. Mit tudnék tenni?
3 éve vagyunk együtt a vőlegényemmel, 2 éve együtt is élünk. A szülei már 60 év felettiek, és igen csak eltérő a gondolkodásunk bizonyos dolgokról, ami alapvetően nem is lenne baj, hiszen érthető, hogy máshogyan nevelkedtek, másképp állnak bizonyos kérdésekhez mint mi/én.
A gond ott kezdődik, hogy észrevettem, hogy anyósjelöltem úgy kérdez, kommentál dolgokat, ami rám nézve kicsit már-már sértő, bántó. De ezt rajtam kívül senki nem veszi észre, mert olyan álnok módon teszi ezt, hogy álszenten, naívnak tetteti magát, mint aki jóindulatból kérdez, szól bele a mi dolgainkba. A kaput az tette be, hogy elkezdtem fogyókúrázni pár hónapja, és a napokban elcsábultam és rendesen vacsoráztam a vőlegényemmel. Pont hívtak a szülei, kérdezték hogy mit csinálunk, mi újság. Mondta nekik a párom, hogy éppen vacsorázunk, ezt meg azt..erre gúnyosan jött a mondat, hogy "na, az aztán fogyókúrás...."
Elegem van abból, hogy beleszólnak a dolgaimba/dolgainkba, hogy gyerekként kezelnek minket. 3 évvel ezelőtt úgy ismertek meg, hogy dohányoztam, ahogyan a párom is, de a mai napig ha rágyújtunk amikor ott vagyunk, vagy ha együtt vagyunk valahol, jön a szöveg a részükről,hogy "ejnye-bejnye, nem kéne dohányozni.." meg a lealacsonyító duma, amit kb. egy 10 éves gyereknek mond az ember..sajnos már ehhez sem tudok jó pofát vágni és mosolyogni ezen.
Mindig is tiszteltem a párom szüleit, és sosem szóltam egy rossz szót sem, vagy reagáltam le úgy a dolgokat ahogyan valójában szerettem volna. De már eljutottam odáig, hogy nem bírom tovább, és szívem szerint a közelükbe sem mennék. Hogyan tudnám elviselni őket, és szó nélkül eltűrni ezeket a dolgaikat?? Észrevettem, hogy ők nem tisztelnek engem, mert akkor nem szólogatnának be, és nem foglalkoznának azzal, hogy mikor fogyókúrázom és mikor nem pl. Ahogyan én sem mondom meg nekik, hogy nem kellene ezt, vagy azt enniük a koleszterinük meg a hasonló dolgaik miatt, úgy akkor ők mi jogon szólnak bele az én dolgaimba? Nem bírom!!
válasza:Én értem a problémádat, csak itt gyakorin szokás mindent elnézni az idősebb családtagoknak, merthogy tisztelni kell őket, tök mindegy, ha tönkreteszik a többi családtag életét. Szerintem nem nagy elvárás, hogy a tisztelet oda-vissza működjön, és biztos én vagyok hülye, ha szerintem az ilyen, és ehhez hasonló megjegyzések, szurkálódások nem ezt a rendszert tükrözik.
Az én véleményem is az, hogy a párodnak (is) kéne lépnie valamit ez ügyben. Ne legyen már neki tök mindegy, hogy milyen a viszonyod a szüleivel... Csak arra tudok gondolni, hogy kiskorában is anyuka volt főnök, akinek nem lehetett csak úgy megmondani, ha valamit nem jól csinált, mert akkor jaj lesz mindenkinek, ezért nem szeretne állást foglalni.
Miért lenne nagy elvárás valakitől, hogy békén hagyja a másikat? Ezt sosem értettem. Esetleg egy szellemileg beteg ember esetében még lehet, hogy gondot okozna, de itt nem erről van szó. Mi az, hogy már nem fog változni? Mert eddig is ilyen volt? A fiának minden barátnőjét, haverját piszkálta? Ez mióta számít normálisnak?
Szerintem eleget nyeltél, valószínűleg eddig sem szeretett nagyon, akkor meg már nem mindegy, hogy visszaszólsz neki, vagy sem? Ne tűrj tovább, így tönkremennek azok az éveid, amelyek a legboldogabbak is lehetnének. Ezt így nem lehet a végtelenségig tartani. Reméljük a párod ezután is melletted áll majd.
válasza:21-es, végre valaki aki átérzi a problémám..
Én is úgy gondolom, hogy meg lehet mondani a véleményüket, vagy tanácsot adni, de akkor ne hátulról szurkálódva. Mert ők ezt teszik..vagy gúnyosan vicces beszólásnak szánva. A párom ebben nőtt fel, és mindig az volt amit a szülők mondtak. Ő sosem mondta meg nekik a véleményét már gyerekkorában sem, különben az anyja érzelmileg zsarolta őket. Az apjuk szintén olyan, hogy nem áll ki az igazáért, csak hallgat, aztán majd abbamarad a vita. A párom ugyanezt a struccpolitikát folytatja. Csak amit ő megszokott és eltűr, azt én nem tudom, és nem is kell szerintem mert nekem ők nem a szüleim, hogy megmondják hogyan éljek, vagy mit tegyek és mit ne. Valamint a legnagyobb baj az, hogy ha meg is mondanám nekik, hogy nem tetszik a hangnem, meg ez a piszkálódás, akkor fel se fognák és nem értenék meg e lényeget. A párom szüleinek a szülei szintén olyanok voltak, hogy úgy éltek ahogyan ők megmondták nekik, és nincs ellenvetés mert "ők jobban tudják." Borzasztó nehéz.. de kiváncsi leszek, most hogy már a vőlegényem is tudatában van annak,hogy ez engem mennyire zavar, hogyan fog reagálni a következő beszólásra. Mert én már nem tudok mosolyogni ezeken...
válasza: válasza: válasza:egy: érzékeny vagy
kettő: a vőlegényed lapít
három: az anyósod tapintatlan
Magadon a legkönnyebb változtatni, ott kezdem. Lehet valaki úgy tisztelni, hogy nem nyelünk le tőle minden sértést, vagy általunk annak tartott megjegyzést.
Tisztázd magaddal, legközelebb nem hagyod annyiban, de egy mosolygós félmondattal reagálni fogsz. Lehetőleg ne a cigire vagy a fogyózásra, mert ott talán könnyen elszakadna a cérna nálad, és készülj előre ,hogy ne legyen vita csak egyetlen megjegyzés.
Ahhoz tudnak alkalmazkodni, aki hagyja, vagyis felnőttként tudatja a gondolatait. Ha soha semmit sem szólsz, akkor nem is tudhatják mit érzel, gondolsz erről-arról.
válasza:Én is értem a bajod, szerintem nem túlérzékeny vagy, hanem nem tisztelnek anyósodék.
Jelöld ki a határokat. Én ezt úgy csináltam idősebbekkel, hogy tettem egy-két meredekebb (de igaz) megjegyzést, le is szoktak róla.
Pl. a fogyókúrásra: "szerződésünk van, hogy jóvá kell hagyatnom magával az étrendemet? Mert nem emlékszem rá." vagy "elnézést, hogy nem kértem engedélyt magától mielőtt vacsorázni kezdtem".
Tudom, az elején mellbevágó lehet, ám mivel igazad van, egy idő után befogják. Úgy hívom, hogy a "határvonalak körbepisilése".
(Az "ez ránk tartozik", "szerintem a mi dolgunk", "mi így csináljuk" közlések jótékonyan szoktak hatni. Ha valakinek van hozzá adottsága, és közben esetleg megfogja anyós karját vagy megsimítja, az plusz pont.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!