Én hibáztam? Rosszul látom a helyzetet?
Elvált nő vagyok, van egy kisfiam.
Párom előző felesége meghalt neki is van egy fia. Plusz a feleségének volt egy másik fia. Van a gyereknek apja, de nem ő neveli.
A felesége halála után a párom gyakorlatilag odaköltözött az anyósáékhoz, mivel még nagyon kicsi volt a fia, vagyis a felesége szüleihez a két fiúval. De van egy lakása is (a családi ház üresen áll az a két gyereké)ő ott is sokat tartózkodott, mi is ott szoktunk találkozni.
A fiúk ismerik egymást. Nekem sincs bajom egyik gyerekkel sem, azzal sem amelyik nem az övé.
Nemrég felmerült az összeköltözés gondolata, én úgy gondoltam hogy mi ketten és a fiaink. A nagyobbik fiú pedig jöhet látogatóba.
Erre azt a választ kaptam, hogy talán mégsem az a nő vagyok akit keres. Pedig tudja hogy imádom! Azt is elfogadom hogy gyereke van hiszen nekem is.
Már azt sem bánom, ha a másik fiú is költözne, de tényleg nem értem, ő hogy került képbe. A nagyszüleivel maradna. Tényleg van apja is. Két hetente el is viszi, igaz ő ennél többet nem vállal.
A másik "gondom" az volt, hogy ő már nagy 15 éves, míg a fia és az én fiam 10 körüliek, Velük még könnyebben összecsiszolódnánk mint egy család.
De már tényleg nem bánom, csak nem értem hogyan sértődhetett meg ennyire.
válasza:
válasza: válasza:"Gyakorlatilag a nagymama nevelte őket, mert párom sokáig dolgozott mindig. Persze jó apa, törődik a fúkkal, de mégsem ő töltötte be eddig az anyai szerepet.
Az egyértelmű volt számomra is, hogy a fia jön, de valamiért úgy gondoltam, hogy a másik gyerek marad a nagyszüleinél."
Ha tényleg alig töltött velük időt, akkor ennyi erővel -ez most morbid lesz- a saját fiát is hagyja ott a nagyszülőknél...
válasza: válasza:"De azért annyira talán mégsem nagy bűn"
Különbséget tenni a testvérek között? De, az.
válasza:Fu, döbbenetes a gondolkodásod, és szerintem is könnyen lehet, hogy nem te vagy az a nő, akit keres. Mert ennek egyértelműnek kellene lennie, és ha még kívülállóként is abszurd a gondolkodásod, nagyon csalódott lehet a párod.
Szóval van két fia, akik közül az egyik ugyan genetikailag nem az övé, de a saját gyerekének a féltestvére, ugyanakkora a halott feleségével együtt vállalta a felnevelését, és a gyerek pici kora óta sajátjaként neveli. Neki mindkettő a saját fia. Te pedig el akarod dönteni, hogy melyiket nevelje? Kevesebb köti a te fiadhoz, mint ahhoz a fiúhoz, akkor miért nem a te fiadat passzoljátok le valahova? Nagyon durván berágnék én is a "páromra" ezek után, és elgondolkodnék a kapcsolaton, mert úgy látszik a gyerekeim már most problémát okoznak neki, pedig még együtt sem élünk..
válasza:Igen, hibáztál. Tökmindegy, hogy kinek a sejtjeiből jött létre az a fiú, már a párodhoz tartozik.
És most képzeld el a fiú helyzetét.
1. Meghalt az anyukája
2. Az apja nem vette magához
3. Most van valaki, aki apjaként neveli
4. És jön egy nő, akinek útban van.
A gyerek tényleg azt érezhetné, hogy ő senkinek sem kell.
Meggondolatlan voltál azzal a kéréssel.
Akkor lehet tényleg én nem gondolom jól.. nekem tényleg nem volt logikus, hogy mind a két gyereket hozza. Talán azért mert többet vagyunk négyen együtt, mint öten. De lehet ez azért van mert a nagyobbik fiú a barátaival van, vagy valahol máshol. Illetve kéthetente hétvégén az apjánál. Lehet ez zavart össze
A saját fiát gondoltam, hogy nem hagyja ott a nagyszülőknél. Tényleg sokat dolgozik és el is mászkál, de azért neveli. Írtam, hogy jó apa. Csak a nagymama otthon van, nem dolgozik, így inkább ő látta el a fiúkat. Így értettem.
válasza: válasza:Tehát 3 gyerekből 1 az övé, és te a másik nevelt fiát a nagyszülőkre hagynád. Akkor a te fiad is menjen a nagyszülőkhöz, kb. így fogd fel.
Nevetséges amit kitaláltál, és baromi sértő lehetett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!