Nem bízik bennem a párom, elhagyott. Mit tehetnék a
bizalmáért távolról?
Figyelt kérdés
Együtt éltünk, nagyon szerettük egymást. Olyan élethelyzetben voltunk, amikor mindkettőnkre szinte naponta ömlöttek a kimerítő, komoly problémák, tragédiák. A türelmem nem létezett, a kezdeti mesés hetek után nagyon sokat bántottam őt apróságokért. Nem kellett volna. Őrült vitáink voltak. Mert ő is kimerült. Tőlem is meg az életétől is. Úgy alakult, hogy el kellett adnom a házat, amiben éltünk, közös otthonunk nincs. Ő elveszítette a bizalmát velem szemben. Azt mondja, megszakad a szíve, de már a látványom is szorongást, idegrohamot, kiabálást vált ki belőle. Most egy eddig csak barátnőjénél vígasztalódik. A szívem megszakad. Próbáltam a közelében lenni- ideges lett a lényemtől, aztán meg szeretett -és ez így ment felváltva nonstop. Rövidesen elutazik pár hétre külföldre, nem akarja, hogy vele menjek. Szeret, de nem tud bízni már abban, hogy nyugodt hatással tudunk lenni egymásra. Mit tegyek? Volt már valaki ilyen helyzetben? A nő vagyok.
Van olyan, hogy a másikat bántod, mert valahogy óriásinak érzel apróságokat, bagatell dolgokat is. Pont olyan óriásinak érzed, amennyire nulla türelmed van. Én zombi lettem a kimerültségtől az utóbbi évben. Ő is. Félünk, rettegünk egymástól. Ugyanakkor brutál a hiány és nem múlik el. Szeretném, ha adnánk egy esélyt egymásnak. De mostmár ő fél jobban. Besokallt.
2014. szept. 8. 00:22
12/40 A kérdező kommentje:
Nem mondtuk ki, hogy szakítottunk, a végleget pláne nem. Ő tajtékzott a kocsiban, amikor haza hozott- pedig meg sem szólaltam. Ezt váltom ki belőle. Azt mondta, majd egyszer. Talán... Azóta van mailkontakt köztünk, amelyekben én az új csaj miatt hisztizem, ő meg engem okol.
2014. szept. 8. 00:24
13/40 anonim válasza:
Mert akkor mint párkapcsolati problémát elviheted a dolgot Hellinger-féle családállításra. Pont erre jó a módszer!
Ez a problémamegfogalmazás: Mért féltek, pánikoltok egymástól?
Nekem is hasonló volt az exemmel, nem mer velem találkozni, de ezt már nem lehet meglévő kapcsolatként értelmezni.
2014. szept. 8. 00:27
Hasznos számodra ez a válasz?
14/40 A kérdező kommentje:
Kedves utolsó. Megkérdezhetem, nálatok miért fél az ex? Mi történt? Ha gondolod, privátban is szívesen olvasom. A családállításon gondolkoztam, sőt a párterápián is- mert a múltunkban mindkettőnknek sok a hordalék. De ő nem szeretné egyiket sem.
2014. szept. 8. 00:30
15/40 anonim válasza:
mennyi idos vagy es o mennyi? mennyi ideig tartott osszesen a kapcsolat? ebbol mennyi volt az egyutteles? voltatok mar hazasok elotte?
2014. szept. 8. 00:36
Hasznos számodra ez a válasz?
16/40 A kérdező kommentje:
Negyvenesek vagyunk, én nagyon régen voltam férjnél, ő is volt nős. Másfél évig voltunk együtt, szinte az első perctől együtt éltünk kb hat héttel ezelőttig.
2014. szept. 8. 00:43
17/40 anonim válasza:
ezek szerint masfel evbol csak az elso fel ev volt jo... nem csoda, ha megijedt... oszinte leszek:sxerintem most kizart, h visszakapd. elkepzelheto h dgyszer majd igen, de ahhoz ido kell! Addig is hagyj neki teret, ne irj, ne hivd, ne keresd, ne menj allandoan. Add meg az eselyt, h hianyozz neki es az idot, h atgondolja a tortenteket. Minel jobban "nyomulsz", annal nagyobb lesz az ellenallas a reszerol.
2014. szept. 8. 00:52
Hasznos számodra ez a válasz?
18/40 A kérdező kommentje:
Kedves utolsó nagyon logikusan és bölcsen írsz, érvelsz. A tapasztalataim alapján sajnos igazad lesz, mert minél jobban kerestem, mentem utána és minél jobban igyekeztem tudtára adni, hogy nagyon szeretem, kell a közelsége, annál idegesebb lett. Igen, az első fél év volt jó, vagy talán annyi sem. Kérem a válaszolóimat, ki miben hisz, drukkoljon nekünk. Nagyon-nagyon megérdemelnénk, hogy végre boldogok legyünk. És köszönök minden szót.
2014. szept. 8. 00:58
19/40 anonim válasza:
Hellingerre Te is viheted a problémát, az egyéni terápia, neki nem kell közreműködni, de még beleegyeznie sem, hiszen ez a TE problémád, dolgozhatol rajta.:)
Konzultálhatunk privát a félésről. Itt saját névvel vagyok fenn. Ha Te is, akkor itt is vállalom. Ha nem, akkor adj egy mailcímet, hogy anoniman válaszolhassak.
2014. szept. 8. 01:09
Hasznos számodra ez a válasz?
20/40 anonim válasza:
Egyébként - Hellinger-vonalon haladva - valószínű, hogy mindketten túlélő ikrek vagytok. Az anyaméhben a terhesség első harmadában kvázi megöltétek az ikertestvére(i)teket, vagy egyszerűen csak megéltétek, hogy elhaltak mellettetek. Így zsigereitekben féltek ugyanolyan közel kerülni valaki máshoz, mert annak rossz vége lett egyszer már.
Mondtad, hogy még egyikőtök sem volt senkihez ilyen közeli, mély párkapcsolatban.
Az élethalál-harcot vívjátok újra.
Vagy nem. Elsőre ez ugrott be logikai alapon.
Az életben mindig az ikerkapcsolat a legeslegszorosabb, és dominál minden más kapcsolat felett, pl. fontosabb, mint a szülőkhöz való kötődés.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: