Családom van, de beleszerettem valakibe. Mit tegyek, hogy el tudjam felejteni?
Előre is bocsánat, hosszú lesz.
Az élettársammal 8 éve vagyunk együtt, van egy 4 éves gyerekünk. Pár éve nagyon megromlott a viszonyunk, mert neki rosszak voltak a körülményei, munkája, egyéb miatt. Eltávolodtunk egymástól, szakítani akartam, de nem engedte. Azt mondta, inkább megöl, de nem lehetek mással, úgy megszorította a torkom, hogy másnap nehezen tudtam beszélni, egyszer a kést is a nyakamnak szegezte és azzal fenyegetett, hogy elveszi tőlem a gyerekünket.
Ebben az időben ismerkedtem meg valakivel, teljesen véletlenül. Kedves volt, aranyos, láthatóan odáig volt értem. Azonnal egy hullámhosszra kerültünk, kerülgettük egymást, megvolt köztünk minden rezgés meg egyéb, de nem tettem semmit, mert nem lehetett, még a párommal éltem.
Aztán a párom megígérte, hogy megváltozik, eltűntek a nyomasztó körülmények. Eleinte csak azért mentem bele, mert féltem, hogy egyik nap amikor megyek az oviba a gyerekért majd azt mondják, hogy az apja már elvitte és többé nem látom. Szóval úgymond kibékültünk, a másik férfi kikerült a képből, kezdtem boldog lenni. A párom tényleg megváltozott, hasonlít arra, aki akkor volt, amikor megismertem. Kedves, odafigyel, majdhogynem a tenyerén hordoz, és egyetlen ujjal sem ért hozzám azóta (ártó szándékkal). Szóval egész jó lett minden.
De nemrég visszakerült az életembe a másik. A munkám miatt néha találkozunk. Közben neki lett barátnője, akivel gyereket várnak. Mindketten tudjuk egymásról, hogy tartozunk valakihez, mégsem tudunk elmenni egymás mellett szó nélkül.
Amikor csak lehet egymás közelében vagyunk, persze ilyen ritkán van. Hiába tudom, hogy szemétség amit művelek, hiába vagyok qrva a saját szemeben, ha a közelében vagyok, úgy érzem, szerelmes vagyok belé. Aztán hazaérek, és szemét árulónak érzem magam. És ez így megy minden olyan napon, amikor találkozunk.
A múltkor volt pár percünk kettesben és hagytam, hogy megcsókoljon. Visszacsókoltam és élveztem is. Ő azt mondta, hogy legalább egyszer szeretne velem lenni én pedig nem mondtam nemet. Az az egyetlen szerencsém, hogy nincs alkalmam huzamosabb ideig kettesben lenni vele, mert megtenném. Akkor is ha egy utolsó r**ancnak érezném magam utána. Mert olyankor, amikor vele vagyok, akkor mindig azt érzem, hogy hozzá tartozom, mellette a helyem.
De nem akarom megcsalni a párom, akármennyire is rondán viselkedett velem. De nagyon félek, hogy ha lesz rá alkalom (amit remélek, hogy nem lesz), megteszem. Próbáltam már, hogy amíg nem találkoztunk győzködtem magam, hogy csak ki akar használni, hogy nem tehetem meg, stb, de több nap győzködése elszáll abban a percben, hogy rám néz, mert valami olyan van köztünk, amit nem tudok megmagyarázni, és amire mindig is vágytam. Az az egyetlen csók emlékezetesebb, mint életem összes többi csókja és a gyerekemen kívül mindent képes lennék eldobni érte.
Mit egyek, hogy el tudjam felejteni? Nem akarok szemét r****c lenni, de már az vagyok. A munkámat viszont nem adhatom fel csak azért, hogy soha többet ne találkozzak vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!