Totálisan elkényeztetett ötéves gyerekből hogyan lehet normális embert faragni pár hónap alatt?

FARAGNI senkit sem lehet, mert abból soha nem ember lesz, csak egy roncs.

Nevelni lehet bárkit, ill. egy gyereket, de ahhoz nem pár hónap kell, hanem mindig sok idő.

Az ötéves gyerek esetében a hiszti normáls és életkori jelenség. Ignorálni kell a hisztiket, és ha verekszik, fejel stb., akkor le kell fogni a kezét, belenézni a szemébe és közölni határozottan: "NEM. Ezt nem."

Ne büntets sarokba küldéssel és hasonlómegalázó dolgokkal, mert csak annyit érsz el, hogy még jobban meggyűlöl. Büntetni úgy is lehet, hogy megmondod neki, hogy ezért meg azért, amit tett és ahogyan viselkedett, nem lesz este TV-zés egy hétig. Eltiltod attól, amit a legjobban szeret. PL. állatkert, séta stb. És ezt az egy hetet konvekvensen tartsd is be!

A hisztinál mindig a szilárd határok és a stabil felnőtt az, ami segít a gyereknek.

A másik: nyílván az anyja tüzeli a hisztijét. Illetve a testvérféletlkenység is megjelent, ha tudja, hogy terhes vagy. Attól fél - és minél jobban fél, annál jobban cirkuszol -, hogyha a kicsi megszületik, ő már nem kell.

"6 hetes terhes vagyok, és szeretném, ha rendet és fegyelmet tanulna, mire megszületik a pici."

Egy hatéves kislánynak ISTEN ELLEN VALÓ VÉTEK rendet és fegyelmet tanulnia ilyen kicsi korban!!! Nem katonaintézet az, ahol lakik, hanem az otthona. IDŐVEL tanulja meg azt, hogy rend is van a világon. Ha túl korán rácsok közé szorítod, összetöröd a lelkét.

Ha végképp nem bírtok gele, akkor javaslom, hogy a legközelebbi Gyermek- és Ifjúsági Gondozó vagy hasonló intézetbe vigyétek el, gyerekpszichiáterhez. Ennek a hisztinek nem az az oka, hogy önző és elkényeztetet, hanem az, hogy egy családja már szétesett (lehet, hogy anyuka már nem is él), és ezt túl korán szenvedte el. A sebeihez szakember kellene (és nem gyógyszereznek!), aki elbeszélget vele és kicsellózza belőle, hogy mi fáj neki ennyire.

És engedd hozzá el lelkileg az apját. Ő most van abban a korban, amikor "gyűlöl" téged és "szerelmes" apába. csakhogy ez egyáltalán nem az a gyűlölet, amit valóban érzünk egy haragos iránt, és egyáltalán nem a valódi szerelem, amit felnőttként érez az ember. Sokan itt követik el a legnagyobb hibát, hogy nem negedik ezeket a vad érzelmeket megélni - és azzal olyan mértékben elszúrják a gyerek személyiségének alapjait, hogy az egy életre kihatással lesz rá. Minden téren.