Terrorban elunk. Adtok nehany tanacsot?

Hát márpedíg édesanyádnak a sarkára kellene állnia,nem hiszem el,hogy felnött nő létére ennyire függjön egy pasitól,hogy még a verést is eltűrje csak azért,hogy legyen pénzetek.Ezt nem volna szabad csinálni,így te is és anyukád is kikészül,és ti jártok rosszabbul,nem a pasi!

Csak barátja,vagy élettársa anyudnak?Azért kérdezem,mert szerintem azonnal ott kéne hagyni ezt az állatot a büdös pi..ba.Semmiképp nem tudtok elköltözni?Ráadásul úgy kéne elköltözni,hogy a pasi ne tudjon róla.

Esetleg NaNe nővédelmi egyesületet hívhatnátok...

Édesanyád nem dolgozik?Valaki a rokonságból nem tud segíteni?

Anyád felnőtt ember. Ha rossz döntéseket is hoz, akkor is az ő döntései azok. Te csak annyiban foglalkozz ezzel, amennyire érintve vagy! Ennek nem része az, hogy bírálod édesanyádat, vagy tanácsokat akarsz neki adni. Tiszteld meg annyival, hogy nem nézed le ennyire!

Ha neked van valami bajod a pasival, azt persze közölheted - a pasival. Mert az akkor a kettőtök ügye, de az ő kettejük ügyeiből amennyire csak lehet, maradj ki!

Kedves második!

Már ne haragudj de hogy maradhatna ki a kérdező a problémákból,ha ő is mindennapi részese???

A saját anyját csak védi,és sajnálja nem?Lehet,hogy a kérdező nem felnött,de azért igenis becsülendő,hogy kitart az édesanyja mellett és nem tudja tétlenül nézni az alaptalan megaláztatást.

Egyébként nekem is van családon belül ilyen tapasztalatom,hát iszonyú,borzalmas,úgyhogy tudom miről ír a kérdező!

Azonnal pakolni kéne és menjetek,amíg nem fajulnak még jobban el a dolgok!

elég kiszolgáltatott helyzet.Jól látod a helyzetet,én is csak azt tudnám mondani amit már leírtál, de hát ha anyud nem lép....

Gondolom azért nem örült, hogy üzenetet küldtél mert félt téged

ismerek én is ilyen "családot".

nő, 2 tini gyerek, agresszív pöts pasi. a fickó 7! évig ott élt velük, a gyerekek ebben nőttek fel, egyik sem lett teljesen 100as. a csajszi minden jöttmenttel összefexik, a kiscsávó meg piál és füvezik...

a nőnek 1éve sikerült kitenni a pasit, azóta is úsznak az adósságban, sokszor kajára nincs pénzük.

mind3uk élete teljesen el lett baxarintva, mind anyagilag, mind érzelmileg...

tanácsot csak annyit adhatok, ha tietek lakás, akkor a fickót ki kell tenni a fenébe, és valahogy próbáljatok a felszínen maradni...

Szerintem a pasinak az a fő baja, hogy nem érzi azt, hogy szeretik, és ezért féltékeny mindenkire.

Próbáljátok befolyásolni a pasit pszihológiailag. Legyetek vele kedvesek mindketten.

Ha kiabál, akkor is kedvesen válaszolni neki.

Ha sértőt mond anyukádra, akkor anyukád legjobb ha anyukád elkezd sírni, hogy lássa a pasi, hogy megbántotta szegény anyukádat.

Ha kell a pénz, akkor színészkedni kell.

Anyukád próbálja meg szeretni a pasit. Kedveskedjen neki főzzön olyat, amit nagyon szeret, közbe mondogassa neki, hogy mennyire szereti, és hogy milyen sokat köszönhet neki.... simogassa meg őt, naponta többször...stb.

Mutassa ki, hogy szereti, akkoris hogyha közben utálja, hjó, hát úgy már tuti nehéz, de ha kell a pénz.

Aztán ha ettől nem változik meg a pasi egy héten belül, akkor tényleg jobb ha különválnak.

1. Először is nem ártana tisztázni hogy a pasi viselkedése mennyire alaptalan. Nem azt mondom, hogy ez helyes így, sőt egyáltalán nem az. De azért ha válaszolunk egy ilyen kérdésre nem ártana tudni az okokat sem, így esetlegesen jobb válaszokat adva. Miért ilyen a pasi? Miért agresszív? TUTI 100% hogy nincs semmilyen (akár elenyésző) oka rá?

2. Ahhoz hogy egy ilyen helyzetből ki lehessen jutni, valóban pénz kell. Pénzt, és munkát szerezni, meg hosszú-hosszú idő. Azt tudnám javasolni, hogy aki már elmehet dolgozni, tegye meg. Főleg az anya. Akkor is ha csak gyenge munkát talál lócitrom fizetéssel. A változtatást valahol el kell kezdeni, és jobb minél előbb.

3. Sok nő képes elvakulni a szeretettől, vagy a lustaságtól. Nem lehet, hogy ez a valódi oka, hogy nem tesz ellene semmit? Az, hogy vagy kényelmes ez így neki, vagy hogy még mindig szereti a pasi viselkedésének ellenére?

Kedves első!

Kérlek, tanulj meg úgy olvasni, hogy érted is, amit mások írnak, mielőtt bírálni kezdesz!

Nem arról van szó, hogy a gyerek kimaradna a családban folyó eseményekből. Az van odaírva, hogy pont annyira foglalkozzon vele, amennyire érintett. De ne akarja magára venni a szülő problémáját, tanácsot adni neki, megoldani helyette az életét. Az én látásmódom szerint ez nem helyes.

Lehet ezzel egyetérteni vagy nem, de előbb meg kell érteni.

Mindenkinek joga van a saját konfliktusait kezelni. Tehát ha a kérdező egy konkrét történés során úgy érzi, az anyja mostani párja megbántotta őt, akkor az az ő konfliktusa és szóvá teheti. Legegyszerűbben rögtön a pasinál. Vagy panaszkodhat az anyukájának. De mint gyereknek illik tisztelnie a szüleit. Ebbe beletartozik, hogy nem nézi le őket.

Ha valakinek tanácsot osztogatok, akkor magasabbra teszem magam nála. (Mint én most. Valaki kérte, én pedig adtam a tanácsot. Ezért mi most nem vagyunk egyensúlyban. Én adok, ő kap.) Az a gyerek, aki magasabbra teszi magát a szüleinél, az egójában ugyan nagyon jól érezheti magát (az ego mindig jól érzi magát, amikor olyan helyzetben van, hogy nagyobbnak érzi magát másoknál), de ennek az árát a lélek fizeti meg. A lélek, szív, tudatalatti, hívjuk bárhogyan is, mindig tisztában van a saját valós helyzetével. A lélek tudja, hogy a szülő volt itt előbb ezen a világon, a gyerek tőle kapta az életet, és ez rögtön egy olyan hierarchikus viszony kettejük között, amit később nem lehet felülírni, megváltoztatni. Ha anyám nincs, én nem lennék ezen a világon. Ha én nem lennék, attól ő még élne. Ilyen egyszerű.

Azért problémás a kérdező helyzete, mert a szülők adnak a gyerekeknek, és a gyerek nem jó, ha a szülőnek akarja ezt viszonozni. Mert a gyerek-szülő nem egy párkapcsolat, ahol ez természetes lenne. Amit a gyerek a szüleitől kap, legyen az anyagi vagy eszmei dolog, azt a saját gyerekeinek kell továbbadnia, mint egyfajta örökséget. Nem pedig visszaadnia a szüleinek.

Ugyanígy nem helyes, ha a gyerek akar tanácsot adni a szülőnek. Előfordulhat, hogy a gyerek okosabb a szülőnél. Nagyon ritka esetben akár tapasztaltabb is lehet az életben. Ennek ellenére nem tartom helyesnek, ha meg akarná oldani a szülei problémáit, ő akarna arról dönteni, hogy az édesanyja elhagyja-e az élettársát? Segíthet neki, támogathatja, de nem dönthet helyette. Az az édesanyja feladatköre. Majd ha lesz saját családja, saját külön élete, azt élheti úgy, ahogy ő akarja. A gyerek helyzete mindig ilyen, elviseli azt, amit a szülei döntenek, egészen addig, amíg önálló nem lesz. Sajnos van úgy, hogy a szülei körülményei miatt a gyerek szenved. Akkor sincs ez másként.

Uccso nagyon szepen leirta a dolgot, valszeg az o apja meg nem szoritott fegyvert a fejehez es ruhazta meg az anyjat ugy hogy eltorjon a bordaja, mert akkor valoszinuleg nem Platon filozofiai megfogalmazasait potyogne ide, hanem megprobalna segiteni... :(

Ha valami nem mukodik es a marha intelligens "en jottem a vilagra elobb" szulo szarik ellene tenni es a gyerek szenved akkor nehogy mar ne legyen joga beleszolni!

Kerdezo: nagyszuleidhez nem tudsz lelpni amig anyukad kilepne ebbol a kapcsolatbol? Kie a keco amiben laktok?

Tobbet kene tudni, hogy segitsunk...