Elég nagyot csalódtam a páromban. Szerintetek helytálló az érvelése, vagy pedig csak kifogás?

Van egy ötéves kislánya, akit az exneje nevel, nálunk pedig minden hétvégén van a gyerek.

A kiscsaj szemüveges, és tegnap derült ki egy beszélgetés során, hogy már 7 hónapja (!), azaz tavaly decemberben el kellett volna vinni a szemészetre kontrollra.

Az, hogy az anyja nem vitte, nem lep meg, én arra a nőre egy kutyát se szívesen bíznék rá, nem hogy egy gyereket.

De az, hogy a párom se mozdította a kisujját sem eddig, az nagyon mellbe vágott. Pedig felelősségteljes apának tarto(tta)m, imádja a lányát, türelmesen és jól bánik vele, amikor van ovi, akkor minden nap ő viszi el, hogy szoros maradjon köztük a kapcsolat a válás ellenére is.

Amikor rákérdeztem, hogy ha már a gyerek anyja ilyen felelőtlen és semmirevaló, akkor miért nem vitte el ő, akkor azt válaszolta, hogy mert az exe ragaszkodott hozzá, hogy márpedig ő fogja vinni, mert ő az anyja. És a párom állítólag ezt szóvá is tette többször, hogy hát akkor haladjon a dologgal, csak nem akart ebből nagy, üvöltözős balhét csapni, mert fél, hogy az exe ellene fogja nevelni a gyereket, ha ő jelenetet rendez. Meg hogy a gyerek csak hétvégén van nálunk, olyankor nincs szemészet, szóval ő nem tudja elvinni.

Nem tudom, én ezt üres kifogásnak érzem a részéről, és óriásit csalódtam benne.

Ti mit gondoltok, jogos az érvelése?